Az Élővilág alkalmazkodása kvíz kérdései a tundrai növényektől a denevérekig azt járják körül, melyik alkalmazkodás mire jó. Lesz szó vízraktározó pozsgásokról, nitrogént megkötő növényekről, sivatagi túlélőkről és a korallok együttéléséről is. Könnyed, mégis elgondolkodtató feladványok várnak, ahol nem elég ráérezni a témára: tudni kell, melyik részlet melyik élőlényhez illik. Ha szereted a természet apró túlélési megoldásait, ezt a 8 kérdést élvezni fogod.
Mi az alacsony növekedés egyik fő előnye a tundrai növények számára?
Az alacsony termet csökkenti a szél és a fagy károsító hatását, miközben a növény a talajhoz közeli, valamivel kedvezőbb mikroklímát használhatja ki.
Melyik növény javíthatja a talaj nitrogéntartalmát gyökérgümőkben élő baktériumok segítségével?
A lucerna pillangósvirágú növény; gyökérgümőiben nitrogénkötő baktériumok élnek, amelyek növelhetik a talaj nitrogéntartalmát.
Mi a korallok és a bennük élő fotoszintetizáló algák kapcsolatának legfőbb előnye a korall számára?
Az algák fotoszintézissel szerves tápanyagokat termelnek, amelyeket a korall fel tud használni. Ez különösen fontos a tápanyagszegény tengervizekben.
Melyik szárazságtűrő cserjét ültetik gyakran homokos, szeles területek megkötésére mélyre hatoló gyökérzete miatt?
A tamariska jól tűri a száraz, sós és homokos környezetet, gyökérzete pedig segíthet a laza talaj stabilizálásában.
Melyik emlős tájékozódik sok fajnál ultrahangos visszhangérzékeléssel?
A denevérek sok faja echolokációval tájékozódik és így találja meg a zsákmányát is.
Melyik alkalmazkodás segíti különösen a fennek rókát a forró sivatagi nappalok elviselésében?
A fennek róka nagy fülei segítik a hőleadást, és többnyire éjszaka aktív, amikor hűvösebb a levegő.
Melyik növénycsoportra jellemző, hogy húsos szerveiben vizet raktároz a száraz időszakokra?
A kaktuszok és más pozsgások megvastagodott szárban vagy levélben tárolhatják a vizet, ezért jól bírják a szárazságot.
Melyik állat tartja meg főként rendkívül sűrű, vízlepergető bundájával a testhőjét a hideg vízben?
A vidra hőszigetelésében a sűrű bunda kulcsszerepű, szemben sok más vízi emlőssel, amelyek inkább vastag zsírrétegre támaszkodnak.
