A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint 2024 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó keresetének mediánértéke 560 900 forint volt, míg a nettó kereset mediánja 389 800 forint.
Ez éves összehasonlításban 13,1, illetve 13,7 százalékos növekedést jelent.
A decemberi adatok szerint a bruttó átlagkereset elérte a 727 700 forintot, míg a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 500 500 forintra nőtt. Az adatok 11,0, illetve 10,9 százalékos emelkedést mutatnak az előző év azonos időszakához képest. A reálkeresetek szintén növekedtek, éves szinten 6,1 százalékos bővülést mutatva.
A rendszeres keresetek alakulása
A prémium, jutalom és egyéb egyszeri juttatások nélküli rendszeres bruttó átlagkereset 625 400 forint volt, ami 10,6 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi adat. A rendszeres keresetek növekedését a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is befolyásolta.
A szektoronkénti bontás alapján a vállalkozásoknál 624 100 forint volt a rendszeres bruttó átlagkereset, a költségvetési szférában 610 200 forint, míg a nonprofit szektorban 680 200 forintot tett ki. Ezek az értékek rendre 9,4, 14,5 és 12,2 százalékos növekedést jelentenek az előző év azonos időszakához képest.
A béremelkedés szezonális hatásai
A decemberi és novemberi béradatokat jelentősen megemelik az év végén fizetett bónuszok és prémiumok. Emiatt ezekben a hónapokban a keresetek jellemzően magasabbak, míg az év közbeni adatok eltérőek lehetnek. A havi bérek hullámzásáról és a szezonális hatások jelentőségéről korábbi elemzésekben részletesen foglalkoztak.
Mit jelent ez a gazdaság szempontjából?
A magyar gazdaság az elmúlt években nem teljesített kiemelkedően, ezért a kormány számára kiemelt prioritás a keresetek növelése. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban is jelentős reálbér-növekedést prognosztizált a következő évekre, amely a kormány szempontjából politikailag is fontos lehet a 2026-os választások közeledtével. Ugyanakkor a korábbi jóslatok nem mindig váltak be, így kérdéses, hogy a tervezett béremelkedés valóban megvalósulhat-e.
A keresetek növekedése alapvetően pozitív hír a munkavállalók számára, ugyanakkor fontos, hogy a reálbérek is emelkedjenek, vagyis a növekvő fizetések ne járjanak együtt az infláció gyorsulásával, ami csökkentheti a vásárlóerőt.
