Felszáll a repülőgép, a kapitány a pilótafülkéből a mikrofonon keresztül beszél.
– Kedves utasaink!
Köszönjük, hogy a mi légitársaságunkkal utaznak.
Amint látják, az ég csodásan kék, a felhők is gyönyörűek, vagyis csodaszép időnk van, és a géppel is minden rend.
– Ó, A FRANCBA!
Az utasok halálra váltan ülnek a helyükön, moccanni sem mernek, amikor is újból a kapitány hangja hallatszik.
– Elnézésüket kérem, de magamra öntöttem a kávémat.
Látniuk kéne a nadrágom elejét!
Erre az egyik utas:
– Az enyémnek meg a hátulját.
