Bár hazánk nem tartozik a klasszikus földrengésövezetek közé, a szeizmikus tevékenység itt is létező jelenség. A magyar lakosság zöme úgy gondolja, hogy a földrengés kizárólag Japánhoz, Kaliforniához vagy Törökországhoz köthető. Pedig az elmúlt évszázadok során Magyarország is többször megremegett – és nem is mindig következmények nélkül.
Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk:
• hogyan és miért alakulnak ki földrengések,
• milyen volt a legnagyobb hazai rengés,
• mi történik ilyenkor a föld alatt,
• és mit tehetünk a biztonságunk érdekében, ha újra bekövetkezik egy komolyabb földmozgás.
Mi is pontosan a földrengés?
A földrengés a földkéregben hirtelen felszabaduló energia következménye, amely szeizmikus hullámok formájában terjed a felszín felé. Ezek a rezgések gyakran alig észrevehetők, de bizonyos esetekben épületeket dönthetnek romba, utakat szaggathatnak fel, és emberek életét is veszélybe sodorhatják.
A rengések erősségét a Richter-skála alapján mérik, ahol minden egyes egység tízszeres amplitúdónövekedést jelent. Egy 3-as erősségű rengést szinte alig érzékelünk, míg egy 6-os már komoly pusztítást okozhat – különösen, ha sekély mélységben történik.
Földrengések Magyarországon – ritkák, de valósak
Magyarország mérsékelt szeizmicitású területen fekszik, azaz évente több tíz földrengés történik, ezek többsége azonban annyira gyenge, hogy műszereken kívül senki nem érzékeli. Ennek ellenére 15-20 évente előfordulnak olyan erősségű földmozgások is, amelyeket a lakosság is észlel – és amelyek akár épületkárokat is okozhatnak.
A legaktívabb magyarországi régiók:
- Komárom és környéke
- Budai-hegység
- Baranya megye (pl. Pécs, Mohács környéke)
- Kecskemét és Tiszakécske térsége
A legnagyobb magyarországi földrengések
1763 – Komárom:
Az eddigi legerősebb hazai földrengés, amely 6,3-as magnitúdójú volt. Templomok omlottak össze, házak repedtek meg, és több mint 60 ember vesztette életét.
1956 – Dunaharaszti:
Erőssége 5,6 volt. A rengés Budapesten is érezhető volt, több épület megrepedt, a lakosság pánikba esett.
1985 – Berhida:
A földrengés 4,9-es magnitúdójú volt, és számos Veszprém megyei településen károkat okozott.
2011 – Oroszlány:
4,7-es erősségű földmozgás, amely többek közt megrongált házakat, és a régióban napokig tartott a feszültség a lakosság körében.
Milyen hatása van egy földrengésnek?
A földrengés hatásait három fő csoportba sorolhatjuk:
- Elsődleges hatások – talajrepedések, felszínmozgások, rezgések.
- Másodlagos hatások – épületkárok, gázszivárgás, tűz, áramkimaradás.
- Társadalmi hatások – pánik, evakuálás, közlekedési káosz, gazdasági veszteségek.
Bár hazánkban nem jellemzők a földrengés által kiváltott cunamik vagy hegyomlások, a városi infrastruktúra elavult részei (pl. régi társasházak, rossz állapotú középületek) komolyan veszélyeztetettek lehetnek egy 5 feletti erősségű rengés esetén.
Mire figyeljünk földrengés esetén?
Ha épp zárt térben vagyunk:
- Ne rohanjunk ki – a legtöbb sérülés a menekülés közben történik.
- Húzódjunk masszív bútor alá, például egy asztal vagy ágy mellé.
- Takarjuk el fejünket és nyakunkat párnával vagy karunkkal.
- Kerüljük az ablakokat, tükröket, polcokat és nagy tárgyakat.
Ha szabadban tartózkodunk:
- Keressünk nyílt területet, távol az épületektől, fáktól, vezetékektől.
- Ne álljunk meg hidak, alagutak, régi homlokzatok közelében.
Ha autóban ülünk:
- Húzódjunk le az út szélére, maradjunk az autóban.
- Ne parkoljunk felüljárók vagy fák alatt.
És mit tegyünk a rengés után?
- Ellenőrizzük a gáz-, víz- és áramvezetékeket.
- Ne gyújtsunk lámpát vagy gyertyát, ha gázszivárgás gyanúja áll fenn.
- Készüljünk fel utórengésre – az elsőt gyakran több kisebb követi.
- Tartsuk a kapcsolatot a helyi hatóságokkal, kövessük az utasításaikat.
- Használjunk rádiót vagy mobiladatot a friss információkért.
Hogyan készülhetünk fel előre?
A megelőzés kulcsa az előrelátás. Bár nem tudjuk megjósolni a rengéseket, a kockázat csökkenthető:
Rögzítsük a nagy bútorokat, szekrényeket, polcokat.
Ne tároljunk nehéz tárgyakat fejmagasság fölött.
Tartsunk otthon alap vészhelyzeti csomagot (víz, élelem, zseblámpa, rádió, gyógyszerek).
Tanítsuk meg a gyerekeknek is, mit tegyenek földrengéskor.
A földrengés nem csupán egzotikus hírek témája – hazánkban is előfordul, és ha ritkán is, annál váratlanabbul. A tudás, a felkészültség és a higgadt viselkedés életet menthet. Ha megértjük a jelenség természetét, és tudjuk, hogyan reagáljunk, nagyobb eséllyel vészelhetünk át egy váratlan földmozgást.
