Madách Imrétől Shakespeare-en át Einsteinig ismert mondatok alapján kell felismerni, kitől származik a sokat idézett gondolat. A kérdéssor magyar és világirodalmi, filozófiai és történelmi idézeteket vegyít, köztük Hamletet és A kis herceget is. Nem hosszú életrajzokra épít, hanem arra, mennyire biztosan kapcsolod a közismert sorokat a szerzőjükhöz, amikor több név is ismerősnek hangzik.
Melyik magyar íróhoz kötjük a mondatot: „Az idő igaz, s eldönti, ami nem az”?
A gondolat Madách Imre Az ember tragédiája című művéhez kapcsolódik. A mondat azt sugallja, hogy az idő végül próbára teszi az eszméket, döntéseket és emberi tetteket.
Kihez kötődik a gondolat: „A tudás hatalom”?
A mondást Francis Bacon nevéhez kapcsolják. A gondolat máig gyakran előkerül, mert röviden fejezi ki, hogy az ismeret előnyt és cselekvési lehetőséget ad.
Kihez kapcsolódik a mondat: „Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés”?
A mondat Shakespeare Hamlet című tragédiájának legismertebb sora. Az élet, a döntés és a belső vívódás egyik legismertebb irodalmi megfogalmazása.
Melyik magyar költő írta: „Ember vigyázz, figyeld meg jól világod”?
A sor Radnóti Miklós költészetéhez kötődik. Radnóti verseiben gyakran jelenik meg a veszélyeztetett emberi élet, az erkölcsi figyelem és a történelmi fenyegetettség.
Kihez kötődik a gondolat: „A képzelet fontosabb, mint a tudás”?
A mondat Albert Einstein egyik legismertebb idézeteként terjedt el. A gondolat lényege, hogy a tudás mellett az új lehetőségek elképzelése is nélkülözhetetlen.
Kihez kapcsoljuk a mondást: „Jöttem, láttam, győztem”?
A latinul „Veni, vidi, vici” formában ismert mondást Julius Caesarhoz kötik. Egy gyors katonai győzelem tömör, magabiztos összefoglalásaként maradt fenn.
Hirdetés
Melyik író művéhez kapcsolódik a mondat: „Jól csak a szívével lát az ember”?
A mondat Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című művéből ismert. A gondolat azt fejezi ki, hogy az igazán fontos dolgokat nem mindig a szemünkkel vesszük észre.
Ki írta a híres sort: „A haza minden előtt”?
A mondat Kölcsey Ferenc nevéhez kötődik, és gyakran idézik hazafias gondolatként. Rövidsége miatt különösen erősen megmaradt a magyar közgondolkodásban.
Melyik íróhoz kötődik a mondat: „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék”?
A gondolat Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger című művéhez kapcsolódik. A mondat az emberi kitartásról és méltóságról szól.
Kihez kötjük a gondolatot: „Gondolkodom, tehát vagyok”?
A híres filozófiai mondat René Descartes nevéhez kapcsolódik. A gondolat lényege, hogy a kételkedő, gondolkodó ember saját létezésében nem kételkedhet ugyanúgy.
