ABC, Csemege és panelházak mentén a Kádár-korszak hétköznapi fogalmai és tárgyai kerülnek elő ezekben a kérdésekben. A feladatok boltokra, közlekedésre, háztartási márkákra és fogyasztási szokásokra kérdeznek rá, a villamostól a Tungsramig. Szóba kerül a Márka reklámja, az autóvásárlás várólistája és az is, milyen jelentése volt akkoriban néhány ma is ismerős rövidítésnek.
Melyik üzletlánc neve kapcsolódott a Kádár-korszakban a viszonylag jobb ellátottságú élelmiszerboltokhoz?
A Csemege hálózat neve sokak számára a választékosabb, jobb ellátottságú élelmiszerüzleteket jelentette a korszakban.
Melyik kötöttpályás közlekedési eszköz sűrű belvárosi hálózatával különösen meghatározó volt Budapesten a Kádár-korszakban?
A villamoshálózat a korszak egészében a budapesti tömegközlekedés egyik legfontosabb eleme maradt.
A Kádár-korszak végén keresettnek számító Gorenje háztartási gépek melyik országból érkeztek Magyarországra?
A Gorenje jugoszláv márka volt; a korszak végén sok magyar vásárló számára kifejezetten vonzó háztartási gépeket jelentett.
Melyik alapvető világítástechnikai termék tartozott a Tungsram legismertebb gyártmányai közé a Kádár-korszakban?
A Tungsram nevét leginkább az izzólámpákkal és más fényforrásokkal azonosították Magyarországon és exportpiacain is.
Mit jelölt a Kádár-korszak hétköznapi nyelvében az „ABC” felirat?
Az ABC általában önkiszolgáló élelmiszerboltot jelentett a korszakban.
Melyik üdítőital-márka szlogenje volt: „Itt a Márka, itta már ma?”
A jól ismert reklámszlogen a Márka üdítőitalhoz tartozott.
Milyen rendszerhez kellett alkalmazkodnia annak, aki új személyautót akart venni a Kádár-korszakban?
Az új autók vásárlása jellemzően előjegyzéshez és gyakran többéves várakozáshoz kötődött.
Melyik szerkezeti megoldás volt a panelházak lényege a Kádár-korszak lakótelepi építkezésein?
A panelházak előre gyártott vasbeton elemekből készültek, ami felgyorsította a tömeges lakásépítést.
