Vőfély, rizs, fátyol és perec: ezek a kérdések a magyar lakodalmak régi jelképeit és szokásait idézik fel. Előkerül a menyasszony kibocsátása, a lagzis ház körüli készülődés és néhány ma már ritkábban emlegetett esküvői mozzanat is. A feladatok azt nézik, mennyire ismerősek a tárgyakhoz, gesztusokhoz és szerepekhez tapadó jelentések a hagyományos falusi lakodalmak világából.
Mi volt a szerepe a “vőfély”-nek a hagyományos magyar lakodalomban?
A vőfély vezette le a szertartást és a mulatságot, tréfás rigmusokkal.
Melyik tárgyat rejtették egyes vidékeken a menyasszony cipőjébe a szerencséért?
A pénz a jólét és bőség szimbóluma volt.
Mit jelentett, ha valaki rizst szórt az ifjú párra a templom előtt?
A rizs a termékenység és bőség szimbóluma volt.
Miért volt fontos a “tányértörés” az esküvőn?
A csörömpölés a gonosz elriasztására szolgált.
Mit jelentett, ha a menyasszony elveszítette a fátylát az ünnepségen?
Ez a termékenység egyik jeleként volt értelmezve.
Honnan származik a menyasszony elrablásának hagyománya?
A francia katonák tréfás szokása volt, amit a magyarok is átvettek.
Hirdetés
Mit vittek a “lagzis házhoz” vidéken az esküvő előtti napon?
Az előkészülethez a rokonság hozta az ételt-italt a mulatsághoz.
Mit jelentett a menyasszony “kibocsátása”?
A lány búcsúja a családjától, mikor elhagyja az otthonát.
Mit szimbolizált a lakodalmas asztalon a perec?
A kerek forma az összetartozást jelképezte.
Mi volt a jelentősége a kalácsnak az esküvőn?
A kalács a közös élet bőségét jelképezte, és a vendégek kaptak belőle.
