Kontyolás, menyasszonytánc és tányértörés idézi fel a régi lakodalmak világát ebben a hagyományőrző kérdéssorban. A feladatok a vőfély szerepétől és a kalácstól a hegedűs zenéig olyan szokásokat kérdeznek vissza, amelyek sok falusi esküvő részei voltak. Nem néprajzi apróságokra megy rá, inkább arra, mennyire ismerősek még ezek a közösségi jelentésű, ma már részben eltűnt lakodalmi elemek.
Mit helyeztek a pár fejére a régi falusi esküvőkön?
A menyasszonyt koszorúval díszítették, a tisztaság és az új élet jelképeként.
Mit jelentett a „menyasszonytánc”?
A vendégek pénzt adtak, miközben táncoltak a menyasszonnyal – ezzel segítették az új élet kezdetét.
Mit tűztek a vőlegény kalapjára?
A virág a ceremónia része volt, a boldogság jelképe.
Melyik sütemény volt elmaradhatatlan lakodalmakban?
A fonott, édes kalács a bőség szimbóluma volt.
Mit jelentett a „vőfély”?
Ő vezette a lakodalmat, mondókákkal, tréfákkal szórakoztatta a vendégeket.
Melyik ital volt a leggyakoribb ünnepi ital?
A pálinka hagyományos welcome ital volt.
Hirdetés
Mit jelentett a „kontyolás”?
A menyasszony haját kontyba tették – ezzel jelezték, hogy asszony lett.
Melyik hangszer szólt leggyakrabban?
A cigányzenekar és a hegedű volt jellemző.
Miért törtek tányért az ajtó előtt?
Úgy hitték, szerencsét hoz az új élethez.
Mit fejeztek ki ezek a hagyományok?
A régi szokások a család, közösség és az összetartozás ünnepei voltak.
