A Világtörténelmi fordulópontok kvíz az ókori csatáktól az ENSZ megalakulásáig kérdez rá arra, mi mihez kapcsolódik a világtörténelemben. Előkerül a felvilágosodás, Kolumbusz útja, a gízai piramisok és Konstantinápoly 1453-as elfoglalása is. Lesz benne civilizáció, háború, eszme és egy középkori találmány, amely nagyot változtatott Európán. Jó eséllyel csak akkor mész végig magabiztosan, ha nem külön-külön, hanem összefüggésben is emlékszel rájuk.
Melyik politikai elv terjedéséhez járultak hozzá különösen a felvilágosodás gondolkodói a 18. századi Európában?
A felvilágosodás sok szerzője a népszuverenitást, a jogegyenlőséget és az alkotmányos korlátokat hangsúlyozta a hagyományos abszolút hatalommal szemben.
Melyik háború tapasztalatai nyomán hozták létre 1945-ben az ENSZ-t?
Az ENSZ megalapítása közvetlenül a második világháború pusztítása után történt, a nemzetközi együttműködés erősítésének szándékával.
Melyik civilizáció emelte a gízai nagy piramisokat?
A gízai piramisok az ókori egyiptomi Óbirodalom idején épültek, fáraók síremlékeiként.
Melyik felfedező 1492-es útja irányította tartósan az európai figyelmet az amerikai földrészekre?
Kolumbusz Kristóf 1492-es atlanti útja nyitotta meg az amerikai földrészek európai feltárásának új korszakát.
Melyik háború kirobbanásában játszott különösen nagy szerepet a 20. század eleji európai szövetségi rendszer?
Az első világháború előtt kialakult szövetségi blokkok egy regionális válságot gyorsan általános európai háborúvá tettek.
Melyik ütközetben győzték le az athéniak a perzsa sereget Kr. e. 490-ben, közvetlenül meghiúsítva az Athén elleni hadjáratot?
A marathóni csatában az athéniak visszaverték a perzsa partraszálló sereget. Ez a görög–perzsa háborúk egyik korai fordulópontja volt.
Melyik 1453-as esemény számít az Oszmán Birodalom egyik legfontosabb terjeszkedési fordulópontjának?
Konstantinápoly elfoglalásával megszűnt a Bizánci Birodalom központja, és az oszmánok stratégiai, politikai és kereskedelmi előnyhöz jutottak.
Melyik középkori mezőgazdasági eszköz terjedése segítette a kötött, nehéz talajok hatékonyabb művelését Észak-Európában?
A nehézeke mélyebben forgatta a talajt, ezért különösen hasznos volt az észak-európai földeken. A nagyobb terméshozam közvetve a városok növekedését is támogatta.
