Hibátlan mondatok, különírt igekötők és könnyen félreértett szavak várnak ebben a magyar helyesírási és nyelvhelyességi sorban. Előkerül a „meg kell” és az „el kell” írása, az „egyelőre” jelentése, a „szignó” használata és a vessző helye is. A feladatok rövid mondatokkal és szóalakokkal dolgoznak, ezért az egybeírás, a raghasználat és a nyelvhelyesség apró különbségeire kell figyelni.
Melyik mondatban szerepel helyesen a „meg kell” szerkezet?
A helyes alak: „Meg kell csinálnom.” A „kell” külön szó, ezért nem írjuk egybe vagy kötőjellel az előtte álló elemmel.
Mit jelent az „egyelőre” szó?
Az „egyelőre” időbeli ideiglenességet fejez ki.
Melyik szó írandó egybe?
A „vízilabda” állandósult összetett szó.
Melyik mondat helyes?
A „kívül” hosszú í-vel, a „sem” különírandó.
Melyik szó helyes alakú?
A „hisz” felszólító módja: higgy (kettő g-vel).
Melyik a helyes raghasználat?
Tartózkodásnál „-ban/-ben” ragot használunk.
Melyik szó jelentése helyes? – „szignó”
A szignó rövid, jelzésszerű aláírás.
Melyik mondatban szerepel helyesen az „el kell” szerkezet?
A helyes forma: „El kell, hogy induljunk.” A „kell” külön szó, ezért az „el” nem kapcsolódik hozzá egybe vagy kötőjellel.
Melyik szó NEM igekötős ige?
A „szeret” nem igekötős ige.
Melyik mondat helyes írásjel-használatú?
Az „Azt mondta, hogy eljön.” mondatban a „hogy” elé vessző kerül, mert alárendelő mellékmondatot vezet be.
