Mátyás, Károly Róbert és IV. Béla neve mellett szokatlan rendeletek és állami döntések kerülnek elő a magyar uralkodókról. A kérdések nem csatákra és évszámokra mennek rá, hanem pénzverésre, bíráskodásra, várakra és tiltásokra. A visegrádi palota és Pannonhalma is felbukkan, így a sor inkább uralkodói intézkedéseket és meglepő történelmi részleteket idéz fel.
Melyik magyar király adta ki azt a rendeletet, amely megtiltotta a pénzérmék magánúton történő beváltását?
Károly Róbert központosította a királyi pénzverést és újrarendezte az évről évre rontott pénz rendszerét.
Melyik király volt az, aki híresen megtiltotta a boszorkányok perbe fogását?
Mátyás király több esetben is kimondta: a boszorkányság bizonyítása nem lehetséges, és nem minősül köztörvényes bűnnek.
Ki volt az a király, aki megalkotta az úgynevezett „királybírói intézményt”?
IV. Béla a tatárjárás után újjászervezte a közigazgatást, beleértve a központi bíráskodás új formáit.
Melyik király nevezte ki először a nádorispánt az ország második emberévé, szinte miniszterelnöki jogkörrel?
III. Béla a központi kormányzást erősítette, és új alapokra helyezte a nádor szerepét.
Ki rendelte el a királyi várak állapotának országos felmérését?
Zsigmond reformjai részeként erősítette a királyi védelem rendszerét.
Ki tiltotta be a magánpárbajokat a királyság területén?
Mátyás a párbajokat veszélyes, rendbontó gyakorlatnak tartotta.
Hirdetés
Melyik király tette kötelezővé a várjobbágyok számára a rendszeres fegyvergyakorlatot?
A szigorú katonai törvényeiről ismert I. László rendszeressé tette a kiképzést.
Ki alapította meg a pannonhalmi bencés apátságot?
Géza fejedelem már a kereszténység felvétele előtt jelentős egyházi központot alapított.
Melyik király építtette át a visegrádi palotát fényűző reneszánsz rezidenciává?
Mátyás király uralma alatt Visegrád Európa-szerte ismert reneszánsz központ lett.
Melyik király tiltotta be a kolduló rendek magyarországi letelepedését egy időre?
A döntés oka gazdasági és egyházpolitikai feszültség volt a 14. század elején.
