Kalocsa, Mezőkövesd és Hollókő is felbukkan ezekben a kérdésekben, ahol magyar népművészeti tájakat, tárgyakat és motívumokat kell felismerni. Szóba kerül a tulipános láda, a hímzések világa, a tojásdíszítés és a kerámia is, vagyis nem csak nevekre kell emlékezni. Van, ahol egy tájegység jellegzetessége számít, máshol egy díszítőtechnika, színvilág vagy tárgy eredeti szerepe adja a megoldás kulcsát.
Melyik magyar tájegység híres a piros-fekete színű hímzéseiről?
Magyar népművészetben a kalotaszegi hímzések piros-fekete színeikről híresek.
Melyik város ad otthont a Matyó Múzeumnak?
A Matyó népművészet Mezőkövesden él tovább legerősebben.
Mit jelent a „tulipános láda” a népi kultúrában?
A tulipános láda gyakran menyasszonyi hozományt rejtett, és gazdagon díszítették.
Milyen népi díszítő technika a „karcolás”?
A karcolás a tojásdíszítés egyik hagyományos technikája: a festett tojás héjába éles eszközzel karcolják bele a mintát.
Melyik magyar falu szerepel az UNESCO világörökségi listán népművészeti jelentősége miatt?
Hollókő megőrizte a hagyományos palóc faluszerkezetet és népi építészetet.
Melyik szín NEM jellemző a hagyományos kalocsai hímzésekre?
A kalocsai hímzések jellemző színei: piros, kék, sárga, zöld és narancs, de a lila ritka.
Hirdetés
Melyik tájegység híres a fehér alapú, áttört hímzéseiről?
A halasi csipke fehér alapon, áttört technikával készül – világhírű magyar népi iparművészeti termék.
Milyen motívum gyakori a népi faragott tárgyakon?
Az állatok, vallási jelképek és geometrikus minták egyaránt megjelennek a faragásokon.
Mi az a „csigavonalas díszítés”?
A csigavonal a hagyományos cserépedényeken gyakran használt motívum.
Mi volt a „korondi” kerámiák eredeti funkciója?
A korondi kerámiák főként használati tárgyak voltak, mint tányérok, korsók, tálak.
