Luca-szék, betlehemezés és húsvéti locsolkodás is előkerül ebben a sorban, ahol magyar népszokásokat kell alkalmakhoz kötni. A kérdések az ünnepi naptár ismert pontjaira mennek rá, és azt nézik, mennyire biztosan élnek benned a régi szokások idejei, jelentései és közösségi formái. Szóba kerül a pünkösd, a farsang vége és a májusfa is, így nemcsak nevekre, hanem hagyományos alkalmakra is emlékezni kell.
Mit ünnepeltek a pünkösdi királyválasztáson?
A fiatal legények versengtek az erőpróbákban, a győztes lett a „pünkösdi király”, akit egy évig különleges tisztelet övezett.
Mi a Luca-nap egyik legismertebb szokása?
A Luca-szék lassan, 13 nap alatt készült, és karácsony éjjelén ezzel „fel lehetett ismerni a boszorkányokat”.
Melyik hónaphoz kötődik a betlehemezés hagyománya?
A karácsonyi időszak egyik legnépszerűbb népi játéka volt, Jézus születésének történetét mutatták be.
Mi a húsvéti locsolkodás eredeti jelentése?
A vízzel való locsolás a természet és a női termékenység megújulását jelképezte.
Melyik napon „űzik el” a telet a farsang végén?
Húshagyó kedden tartották a farsang utolsó mulatságait, ekkor égették el a telet jelképező bábut.
Milyen ételhez kapcsolódik a böjt vége, húsvétkor?
A sonka és tojás a húsvéti asztal hagyományos, a böjt végét jelző fogásai.
Hirdetés
Mit dobtak a fonóban a lányok a tűzbe, hogy megtudják, ki lesz a férjük?
Az éjszakai fonóban gyakran jósoltak, tréfálkoztak, és szerelmi babonákat űztek.
Mikor állítják a májusfát?
A fiúk titokban állították a májusfát a kiszemelt lány háza elé, a tavasz és szerelem jelképeként.
Mi a „regölés”?
A regösök énekeikkel a termékenységet és bőséget kívánták az új esztendőre.
Mi jellemző a hagyományos magyar lakodalmakra?
A lakodalom régen a falu legnagyobb közösségi eseménye volt, tele humorral és hagyománnyal.
