Magyar szólások és közmondások ismerős fordulatai kerülnek elő itt, az adjonistentől a „minden lében kanál” típusú kifejezésekig. Van köztük hiányzó szó pótlása, jelentésfelismerés és olyan helyzet, amikor egy ismert mondás pontos használatát kell eltalálni. A sor az iskolából, családi beszélgetésekből és régebbi nyelvi fordulatokból is merít, ezért a „két szék között” vagy az „addig jár a korsó” féle mondások emléke is jól jöhet.
Fejezd be a közmondást: „Amilyen az adjonisten...”
A közmondás arra utal, hogy ahogyan viszonyulunk másokhoz, úgy viszonyulnak ők is hozzánk.
Melyik szó hiányzik? „Sok ... között elvész a hajó.”
Ha túl sokan akarnak irányítani, abból káosz lesz – erre utal ez a mondás.
Mit jelent az, hogy „nem látja a fától az erdőt”?
Az illető a sok részlet miatt nem látja át a lényeget.
Melyik szólás jelent „hirtelen haragú embert”?
„Felkapja a vizet” azt jelenti, hogy valaki könnyen dühbe gurul.
Mit jelent az, hogy „két szék között a pad alá esik”?
Ez arra utal, hogy ha valaki két dolgot próbál egyszerre megfogni, végül egyiket sem éri el.
Melyik közmondás illik a mohó emberre?
Ez figyelmeztetés arra, hogy a kapkodás vagy mohóság visszaüthet.
Hirdetés
Fejezd be: „Nincsen rózsa...”
Ez azt jelenti: nincs tökéletes dolog – minden jónak megvan a maga hibája.
„Addig jár a korsó a kútra, míg...” – hogyan folytatódik?
A jelentés: amit sokszor kockáztatunk, az előbb-utóbb bajjal jár.
Mi történik azzal, aki „megüti a bokáját”?
A szólás arra utal, hogy valaki megsínyli a tettét.
Mi jellemző arra, aki „minden lében kanál”?
Ez azokra vonatkozik, akik állandóan beleszólnak mindenbe.
