Szent Istvántól Mohácsig és Trianonig olyan magyar történelmi alakok és fordulópontok jönnek, amelyeket leírásból kell felismerni. A sorban uralkodók, csaták és korszakhatárok váltják egymást, az Aranybullától a tatárjáráson át Eger váráig. Nem évszámokra megy rá, inkább arra, mennyire biztosan ugranak be a magyar múlt közismert nevei, helyszínei és következményei egy-egy árulkodó mondatból.
Egy uralkodó felismeri, hogy a magyarság fennmaradásához nem elég a hadsereg – új vallást és államszervezetet vezet be. Kiről van szó?
Szent István döntése a kereszténység felvétele mellett kulcsfontosságú volt, mert ezzel Magyarország bekapcsolódott az európai államok közé. Nemcsak vallási, hanem politikai és szervezeti változást is hozott, stabil államot teremtve.
Egy vereség, amely után az ország három részre szakadt. Melyik eseményről van szó?
Az 1526-os mohácsi vereség után a Magyar Királyság meggyengült, és kialakult a három részre szakadt ország: a királyi Magyarország, a török hódoltság és az Erdélyi Fejedelemség.
Egy király, aki törvénybe foglalta, hogy boszorkányok nem léteznek. Ki volt ő?
Könyves Kálmán híres törvénye szerint „boszorkányokról pedig, akik nincsenek, szó se essék”. Ez a középkorhoz képest rendkívül haladó gondolkodást tükröz.
Egy pusztító támadás után az ország újjáépítése kővárak építésével indult meg. Melyik esemény után?
A tatárjárás (1241–42) súlyos pusztítást okozott. IV. Béla tanult a történtekből, és megerősítette az ország védelmét várépítésekkel.
Egy dokumentum, amely korlátozta a király hatalmát, és jogokat adott a nemességnek. Mi ez?
Az 1222-es Aranybulla a magyar alkotmányosság egyik alapja, amely biztosította a nemesség jogait, és korlátozta a királyi hatalmat.
Egy csata, amely megállította a török előrenyomulást Európában. Hol zajlott?
1456-ban Hunyadi János győzelme megállította a törököket, és hosszú időre biztosította Európa védelmét.
Hirdetés
Egy vár, ahol kis létszámú sereg állt ellen a török túlerőnek 1552-ben. Melyik?
Dobó István vezetésével az egri vár védői sikeresen visszaverték a török támadást, ami a magyar történelem egyik legismertebb hőstette.
Egy kompromisszum, amely létrehozta az Osztrák–Magyar Monarchiát. Mi a neve?
Az 1867-es kiegyezés után Magyarország belső önállóságot kapott, miközben közös uralkodó maradt.
Egy békeszerződés, amely jelentős területvesztést okozott Magyarországnak. Melyik ez?
Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében Magyarország elveszítette területének nagy részét és lakosságának jelentős részét.
Gondolkodj: mi volt a közös a tatárjárásban és a török hódoltságban?
Mindkét esemény idegen hatalmak támadásához köthető, amelyek súlyos következményekkel jártak az ország számára.
