Az élet néha a legjobb író. Nem a filmek vagy a könyvek vetekedhetnek vele a legjobb történeteket illetően, hanem a napi rutin. Mindennapi helyzetek generálhatnak olyan hihetetlen szituációkat, amelyeket még a legprofibb humorista is irigyelne. A legjobban pedig az tetszik ezekben a pillanatokban, hogy bármelyikünkkel megtörténhetnek: legyen szó barátokkal folytatott beszélgetésről, online meetingekről vagy egy ártatlan futócipő-vásárlásról.
Párválasztás: más-más preferenciákkal

A szokásosnál érdekesebb születésnapi “menü”
Legkedveltebb törzshelyemnél történt, hogy a mellettünk lévő asztalnál egy csapat hölgy ünnepelt. Egyszer csak odajött egy nagyon vidám embertársunk, és megkérdezte az ünneplőt, hány éves. Flegmán visszavágta, hogy ezt nem illik megkérdezni, de elárulta, annyi évest “hord”, ahányas cipője van. Mire a férfi zavarba jött, és megkérdezte: “Hányas cipőt hord?” Az ünnepelt büszkén bevallotta, hogy harminchatost.
Majd a fickó felszisszent, és meglepetten visszakérdezett: “Ez nem szorítja nagyon?”

Zokniba rejtett szakmai csőd
Online meetingünkön a főnök aktívan prezentált, mikor hirtelen felcsendült a feleségének hangja a háttérben. Megkérdezte, hogy a zoknikat beáztatta-e a kádba. A főnök zavartalanul folytatta a prezentációt, mintha semmi sem történt volna. Azóta az a projekt a “zokniprojektként” ismert nálunk.

A rendszergazda virtuális nyaralása
Rendszergazdánk elutazott pihenni, és valahogy úgy intézte, hogy mindegyik gépen – az övé nélkül – mindig más-más háttérkép jelenik meg, ahol látható, ahogy a tengerparton lazít.

A csütörtök szabadnap lett péntek
Pénteken a férjem korábban hazaért a munkából, és lelkesen mondta, hogy a főnöke meghívta horgászni a Balatonra a hétvégére. Mivel éppen előléptetést remélt, megkért, hogy gyorsan pakoljam be a ruháit és a gyógyszereit. Vasárnap este vidáman jött haza, és amikor a felesége megkérdezte, hogy mi történt a hétvégén, csak annyit mondott, hogy “Szuper volt! Csak egy baj volt: sehol sem találtam a gyógyszereimet. Hová tetted őket?” Mire a feleség szellemes mosollyal válaszolt: “A horgászfelszerelésed közé…”.

Röpködnek a kilométerek
Amikor elkezdtem futni, bementem egy sportboltba, és azt mondtam az eladó hölgynek, hogy “Valami olyan cipőt keresek, amiben gyorsabban tudok majd futni.” Ő végigmért, majd kis szünet után csak ennyit mondott: “Uram, egy futócipőtől azért ne várd a csodát.”

Mikor az ember stresszes a munkahelyén
A munkahelyi megbeszélésen az egyik kollégám végig csendben hallgatta a bemutatót, amire a végén megkérdezte a főnök: “És te, János, mit tudsz hozzátenni a projekthez?” Erre az tiszteletteljesen bevallotta: “Stresszt.”










