A többgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentessége komoly bevételkiesést jelent az államkasszának. A becslések szerint az intézkedés 1300 milliárd forintos költséget jelenthet, ami az állami bevételek 2,5 százalékát érinti.
Kik nyernek a legtöbbet?
A rendelkezés főként a magas jövedelműeket segíti, mivel minél több adót fizetett valaki korábban, annál többet takarít meg. Az eddig ismert információk alapján felső korlát sem lesz, vagyis a leggazdagabbak aránytalanul nagyobb előnyt élveznek.
A statisztikák szerint a legalsó jövedelmi tizedbe tartozó nők eddig sem fizettek jelentős szja-t, így számukra az intézkedés kevésbé hoz változást. A felső 25% viszont nagyjából ugyanakkora összeggel jár jól, mint az alsó 75% együttvéve.
Schmidt Mária példája
A Fidesz-közeli üzletasszony, Schmidt Mária is nagy nyertese lehet az új szabályozásnak. Családi cége, a Pió-21 Kft. 2023-ban 31,3 milliárd forintos osztalékot fizetett, amelyből 20,7 milliárd forint Schmidt Máriához került. Ebből 3,1 milliárd forint szja-t kellett fizetnie.
Az új adómentességnek köszönhetően 2029-től ez az összeg teljes egészében nála maradhat, ami annyi pénz, mint amennyit közel 13 ezer minimálbéres kétgyermekes család nyerne az intézkedéssel.
Osztalékok és más jövedelmek
A kormány eddigi kommunikációja alapján az szja-mentesség nemcsak a munkabérekre vonatkozik, hanem minden szja-köteles jövedelemre, így az ingatlanbérbeadásra, árfolyamnyereségre és osztalékra is. Ez lehetőséget adhat arra, hogy magas jövedelmű családok átszervezzék a bevételeiket, így jelentős adómegtakarítást érjenek el.
Lehetne igazságosabb rendszer?
A szakértők szerint az intézkedés mélyítheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, mivel a magasabb keresetűek sokkal többet profitálnak belőle. Egy igazságosabb rendszer lehetőségei:
- Az adómentesség csak a munkajövedelemre vonatkozna, kizárva az osztalékokat és egyéb tőkejövedelmeket.
- Felső korlátot szabnának, például az átlagbér szintjéig, így a leggazdagabbak nem élveznének aránytalan előnyöket.
- A felszabaduló forrásokat célzottabb támogatásokra lehetne fordítani, például a kisgyermekes alacsony keresetű családok számára.
Ha a mentesség csak az átlagbérig lenne érvényes, az 500-600 milliárd forinttal csökkenthetné az állami kiadásokat, miközben a kedvezményezettek kétharmadát ez nem érintené hátrányosan.
Az intézkedés hosszú távú hatásai még kérdésesek, de az már most látható, hogy a leggazdagabbak profitálhatnak belőle a leginkább.
