A mindennapi tudomány kvíz a modern technika és a természettudomány ismert részleteit kapcsolja össze, a hétköznapi kütyüktől a világűr jelenségeiig. Hol egy fogalom jelentését kell felismerni, hol egy eszköz működését, felfedező nevét vagy természeti jelenség hátterét kell elhelyezni. Néhány válasz szinte magától adódik, a tíz kérdésből többnél azonban csak a teljes mondat figyelmes elolvasása vezet jó irányba.
Miért pattog ki a pattogatott kukorica?
A kukoricaszem belsejében víz van, ami melegítéskor gőzzé alakul. A nyomás addig nő, amíg a héj fel nem robban – ekkor alakul ki a jellegzetes „pattogás”.
Miért látjuk előbb a villámot, mint halljuk a mennydörgést?
A fény sebessége sokkal nagyobb, mint a hangé. Ezért a villámlást szinte azonnal látjuk, a hang viszont késve érkezik meg.
Miért párásodik be a szemüveg hidegben?
A meleg, párás levegő a hideg felületen lehűl, és a vízgőz apró cseppekké alakul – ezt látjuk párának.
Miért csíp a paprika?
A kapszaicin az idegvégződéseket ingerli, mintha hőhatás érné őket – ezért érezzük csípősnek.
Miért úszik a jég a víz tetején?
A jég sűrűsége kisebb, mint a vízé, ezért a felszínen marad – ez létfontosságú az élővilág számára.
Miért halljuk vissza a hangunkat visszhangként?
A hanghullámok visszaverődnek egy távoli felületről, és késve jutnak vissza a fülünkbe.
Hirdetés
Miért nem esik le a madár az ágról alvás közben?
A madarak lábának ín- és izomrendszere úgy működik, hogy pihenéskor a karmaik automatikusan rászorulnak az ágra, ezért alvás közben sem esnek le.
Miért buborékos a szénsavas ital?
A szén-dioxid nyomás alatt oldódik az italban, majd kinyitáskor buborékok formájában távozik.
Miért sötétebb a nedves ruha?
A víz csökkenti a fény visszaverődését, így a ruha sötétebbnek látszik.
Miért „recseg” a hó a lábunk alatt?
A hó apró jégkristályokból áll, amelyek lépéskor eltörnek – ez adja a jellegzetes hangot.
