A felek megállapodtak a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról, de a megállapodást még jövő héten írják alá. A tervezet szerint a minimálbér bruttója 347 ezer forintra, a garantált bérminimum 396 ezer forintra emelkedhet, és a nettó kereset is érezhetően nőhet.
A közlés alapján a minimálbér 7,5 százalékos, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékos emelést kaphat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legalacsonyabb bérekhez kötődő havi jövedelem már a bruttó oldalon is nagyobb lehet, miközben a nettóban az adójóváírás miatt még erősebb növekedés rajzolódik ki.
Azoknál a munkavállalóknál, akik más személyi jövedelemadó-kedvezményre nem jogosultak, a minimálbér nettója a tervezett adójóváírással együtt 17,2 százalékkal, havi közel 37 ezer forinttal emelkedhet. Ugyanezen feltételek mellett a garantált bérminimum nettója 13,3 százalékkal, vagyis nagyjából havi 33 ezer forinttal nőhet.
Kiknek számít ez igazán?
A minimálbér a legalacsonyabb keresetű munkavállalók számára meghatározó, a garantált bérminimum pedig azoknál fontos, akik szakképzettséget igénylő munkakörben dolgoznak. A mostani egyeztetésből így nemcsak egy bérszint, hanem két külön kereseti küszöb is kirajzolódik, amelyek sok dolgozó havi pénzét érinthetik.
A minisztériumi tájékoztatás szerint a cél az volt, hogy a munkavállalói jövedelmek érdemben nőjenek, de közben a vállalkozások teherbíró képessége se sérüljön túlzottan. Ez azért lényeges, mert a bruttó bérek emelése önmagában nem ugyanaz, mint a nettó kereset változása: a mostani konstrukcióban az adójóváírás miatt a dolgozó többet vihet haza, mint amit a bruttó százalékos emelés elsőre sugallna.
Mi áll a megállapodás mögött?
A közlemény szerint a tárgyalásokat részletes szakmai előkészítés és tényadatokon alapuló egyeztetés kísérte, a korábbi hároméves bérmegállapodást pedig a megváltozott makrogazdasági körülmények miatt vizsgálták felül. A felek álláspontja kezdetben távol állt egymástól, de az utolsó körre sikerült közelíteni azokat.
Az MGYOSZ szerint a megállapodás komoly munkáltatói vállalás, és a teljesítéséhez a gazdasági feltételek javulása is szükséges lehet. A szervezet azt is jelezte, hogy a béremelés mértékéről meg lehet egyezni, de a fedezetet a vállalkozásoknak kell előteremteniük a piacon.
Mi jöhet még jövőre?
A közlemény alapján a felek jövőre egy középtávú, képletalapú megállapodáson is dolgoznak. Emellett a munkaadók és a munkavállalók 5 százalékos általános bérajánlást is megfogalmaztak a versenyszférára, ami azt mutatja, hogy a minimálbér és a bérminimum körüli alku nem elszigetelt kérdés, hanem a szélesebb bérfolyamatok része.
Ha a megállapodást valóban aláírják a jövő héten, akkor a most rögzített összegek jelenthetik a következő év kiindulópontját a legalacsonyabb bérekben, de a nettó végösszeg mindenkinél attól is függ majd, jogosult-e más SZJA-kedvezményre.










