Az üres lap előtt gyakran nem az ötlet hiányzik, hanem az első vállalható mozdulat. A jegyzetek készen állnak, a kurzor villog, mégis nehéz leírni azt a mondatot, amely után már valóban munka következik. Ezek a gondolatok az induláshoz adnak lendületet, nem a tökéletességhez.
Motivációs idézetek
Ne a remekművet kezdd el, csak azt a mondatot, amelyből később kinőhet.
Az üres lap nem ítélkezik; egyszerűen várja, hogy végre adj neki valamit.
Írd le ügyetlenül. A javítható mondat mindig többet ér a hibátlan csendnél.
Az első ecsetvonás feladata nem a szépség, hanem hogy megtörje a vászon érintetlenségét.
Ha már leültél dolgozni, ne kérj újabb engedélyt magadtól a kezdéshez.
A villogó kurzor nem sürget: csak mutatja, hol lehet belépni a történetbe.
Kezdd azzal a részlettel, amelyik ma reggel is eszedbe jutott fogmosás közben.
Nem kell látnod az egész utat; a következő bekezdéshez elég egy használható mondat.
A vázlat attól őszinte, hogy még nem próbál késznek látszani.
Néha az alkotói elakadás csak túl elegáns neve annak, hogy félünk nekikezdeni.
Tegyél tíz percet az asztalra, ne egy egész napot; ennyiből is születhet folytatás.
A rossz kezdést átírhatod, de a meg nem írt mondattal nincs mit kezdened.
Amikor elfogy a bátorság, dolgozz kíváncsiságból: nézd meg, mi történik a következő sorban.
Az első mozdulat legyen kicsi, de valódi; a lendület majd útközben csatlakozik.
A fenti gondolatok saját szerkesztőségi megfogalmazások, nem ismert személyektől származó idézetek.
Kezdd kisebbre szabott feladattal
Ha túl nagynak látszik az egész mű, válassz egyetlen kézzelfogható lépést: írj le egy nyers mondatot, húzz egy vonalat, vagy adj címet a vázlatnak. Az első változatnak nem kell véglegesnek lennie; csupán át kell vezetnie a tervezésből a cselekvésbe.
Ma elég annyi, hogy az üres lap többé ne maradjon érintetlen.










