Kés, só, fecske és tükör: ebben a kérdéssorban régi népi hiedelmek bukkannak fel szerencséről, bajról és baljós jelekről. A feladatok olyan mindennapi jelekre és szokásokra kérdeznek rá, mint az ajándékozás, a küszöb, a vörös szalag vagy a kutyavonyítás jelentése. Inkább a régi falusi gondolkodás és a babonás beidegződések ismerete számít benne, nem történelmi évszámok vagy néprajzi szakszavak.
Miért nem adtak kézbe kést ajándékként?
Úgy hitték, a kés „elvágja” a barátságot vagy a kapcsolatot.
Mit jelentett, ha a só kiömlött az asztalra?
A kiömlött só balszerencsét és vitát hoz, ezért dobtak belőle a bal válluk fölé.
Melyik állat látogatása jelentett szerencsét?
A fecske fészekrakása a házon a jólét és szerencse jele volt.
Mi volt a „szemmel verés” elleni legismertebb védelem?
A vörös szín elvonta a rosszindulatú tekintet erejét.
Mit jelentett, ha éjjel kutya vonított?
A kutyák vonyítását sokan baljóslatúnak tartották.
Miért kellett az új házba először kenyeret és sót bevinni?
A kenyér a jólétet, a só az állandóságot jelképezte.
Hirdetés
Mit jelez, ha a bal tenyér viszket?
A hiedelem szerint bal kéz – pénz jön, jobb kéz – pénz megy.
Mit jelentett, ha a kéményen fekete füst szállt fel?
A régiek időjárási előjelként figyelték a füst színét.
Miért kellett a ház küszöbét nem átlépni seprűvel?
Úgy hitték, ezzel balszerencsét visznek be a házba.
Miért volt rossz jel tükör törése?
A tükör a lélek tükre volt, eltörése balsorsot hozott.
