Veszélyben Orbán Viktor nagy víziója – A gazdasági áttörés elmarad?
Az idei év első ipari termelési adatai alaposan árnyalják a kormány optimista gazdasági prognózisát.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint 2025 januárjában az ipari termelés volumene 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy már a 2024-es bázis is gyenge volt, így a várt növekedés helyett folytatódik a visszaesés.
Eltűnt a repülőrajtnak hitt gazdasági lendület
Orbán Viktor kormányfő “fantasztikus évet” és “áttörést” ígért 2025-re, amelyben a GDP 3,4 százalékos növekedésével számoltak. Ehhez képest az ipari teljesítmény stagnálása komoly kételyeket vet fel az előrejelzés tarthatóságával kapcsolatban.
Az ipar visszaesése nem új keletű jelenség:
- 2024 januárjában 4,1 százalékos csökkenés volt tapasztalható.
- 2023 januárjában 3,3 százalékos visszaesés történt.
- Az elmúlt 24 hónap során mindössze egy hónapban volt növekedés, 2024 februárjában, de az is csupán 1,4 százalékos volt.
Mi áll az ipari lejtmenet hátterében?
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a visszaesés fő oka külső tényezőkben keresendő, többek között:
- Az Európai Unió versenyképességi problémái.
- Németország gazdasági visszaesése, ami érinti az exportvezérelt magyar ipart.
Ezzel szemben több elemző szerint a probléma részben a magyar gazdaság szerkezeti gyengeségeire is visszavezethető.
Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza rámutatott, hogy az ipar rendszerint év elején nagyobb lendületet vesz, azonban most a növekedés gyengébb volt a vártnál. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az akkumulátorgyártás és járműipar hanyatlása komoly problémát jelent.
A legrosszabb hír, hogy még az élelmiszeripar termelése is csökkent, amely korábban stabil növekedést mutatott. Ez arra utalhat, hogy:
- Az exportpiacok szűkültek.
- A magyar vásárlók egyre több import élelmiszert választanak.
Kormányzati megoldások: elég lesz?
A kabinet továbbra is az ipar fellendülésére alapozza a gazdasági növekedést, ennek érdekében több intézkedést jelentett be:
- “100 új gyár” program elindítása.
- 1400 milliárd forintos támogatási csomag kis- és középvállalkozások számára.
- Gigaberuházások támogatása, mint a CATL, BMW, BYD és SEMCORP projektjei.
A gond csak az, hogy a hónapok óta zuhanó jármű- és akkumulátorgyártásra alapozott növekedési tervek kérdésessé váltak. Ráadásul az Európai Bizottság a napokban könnyítést adott az autógyártóknak az új CO₂-kibocsátási szabályok betartására, ami tovább csökkentheti az elektromos autók és az akkumulátorok iránti keresletet.
Borús kilátások az ipar számára
Az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János szerint:
- A gazdasági növekedés főként a szolgáltató szektorban tapasztalható, míg az ipar visszahúzó tényezőként van jelen.
- Az új ipari kapacitások csak 2026-tól fejthetik ki érdemi hatásukat.
Ezzel együtt a vámháború veszélye is felmerül: ha Donald Trump visszatér az Egyesült Államok elnöki székébe, újabb vámokat vethet ki az EU-val szemben, amely tovább ronthatja a magyar export helyzetét.
Összegzés: messze még az áttörés
Bár a kormány optimista üzenetekkel próbálja fenntartani a gazdasági növekedésbe vetett hitet, az ipari termelési adatok egyelőre nem támasztják alá a fellendülést.
- A magyar ipar két éve folyamatosan csökkenő teljesítményt mutat.
- A külső tényezők mellett a gazdaság szerkezeti problémái is komoly kihívást jelentenek.
- Az ipari beruházások hatása csak évek múlva lesz érzékelhető, miközben rövid távon nincs egyértelmű megoldás a recesszió elkerülésére.
A jelenlegi helyzet fényében a 2025-re várt “fantasztikus év” egyelőre csak távoli remény marad.
