A miniszterelnök által felvetett, a boltok profitját érintő lehetséges korlátozások kapcsán az érintett üzletláncok úgy nyilatkoztak, hogy a napicikk-kereskedelemben tevékenykedő vállalatok jövedelmezősége – részben a kiskereskedelmi adó következményeként – az elmúlt években jelentősen csökkent.
Egyes láncok már most is veszteségesen működnek, ami tovább nehezíti a piaci helyzetüket.
Áfa-visszatérítés a nyugdíjasoknak
A nyugdíjasok számára bevezetni tervezett áfa-visszatérítéssel kapcsolatban a vállalatok jelezték, hogy több üzletlánc is kínál már jelenleg is kedvezményeket az idősebb vásárlóknak. Ugyanakkor a konkrét részletszabályok még nem ismertek, így egyelőre nem tudják megítélni, milyen fejlesztésekre lehet szükség a rendszer kialakításához. Az OKSZ élelmiszer-kereskedelmi tagjai azonban hangsúlyozták, hogy készek együttműködni annak érdekében, hogy a nyugdíjasok számára a legmegfelelőbb megoldás szülessen.
Az intézkedés lényege, hogy a nyugdíjas vásárlók a zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek esetében visszakapják az áfát. A kedvezmény érvényesítéséhez egy speciális azonosító kártyát kell majd használniuk a pénztáraknál. A visszatérített összeget automatikusan jóváírják, és az nyugdíjfizetéskor bankszámlára történő utalással vagy készpénzes kifizetéssel érkezik meg az érintettekhez – közölte korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az infláció és az élelmiszerárak emelkedése
A boltláncok szerint az élelmiszerárak jelentős növekedésének egyik legfőbb oka a beszállítók által meghatározott beszerzési árak alakulása. A kereskedők érdeke az, hogy versenyképes árakat kínáljanak a vásárlóknak, de a termékek végső árait alapvetően a piaci körülmények és a gyártók, forgalmazók árai határozzák meg.
A kormány az elmúlt hetekben jelezte, hogy amennyiben nem sikerül kordában tartani az élelmiszer-inflációt, újra bevezethetnek árkorlátozó intézkedéseket. Januárban az éves fogyasztói árindex 5,5 százalékos növekedést mutatott, amely meghaladta a 4,9 százalékos várakozásokat. Az élelmiszerek átlagosan 6 százalékkal drágultak, míg a decemberi hónaphoz képest az árak 1,9 százalékkal emelkedtek.
A legnagyobb drágulást a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a következő termékeknél mérte:
- tej: 5,8 százalék,
- kávé: 4,9 százalék,
- csokoládé: 4,7 százalék,
- zöldség és gyümölcs: 4,4 százalék,
- liszt: 3,8 százalék.
A szakértők szerint az infláció felfelé hajtásában jelentős szerepet játszanak a nemzetközi nyersanyagárak növekedése, illetve a forint árfolyamának gyengülése is.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már korábban jelezte, hogy folyamatosan figyelik az árak alakulását. Januárban tárgyalásokat folytatott az OKSZ képviselőivel, valamint a Tej Terméktanács vezetőivel, mivel a tejtermékek különösen jelentős áremelkedést mutattak. Első lépésként a kormány 100-ra növeli az online árfigyelő rendszerben nyomon követett termékek körét. A listán olyan alapvető élelmiszerek is szerepelnek majd, mint:
- halak,
- kávé,
- tea,
- rizs,
- tejszín,
- marhahús,
- zsemle,
- kakaópor.
Korábbi árstopok és a kiskereskedelem helyzete
A kormány már 2021 őszén bevezette az első árstopokat egyes alapvető élelmiszerekre, majd 2022 novemberében további termékek kerültek be az intézkedés alá. Az érintett termékek között szerepelt például a kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, csirkehús és sertéscomb, valamint a 2,8 százalékos UHT tej. Később az árstop alá vonták a tojást és az étkezési burgonyát is.
Ezt az intézkedést 2023-ban fokozatosan kivezették, majd a kötelező akciózási szabályozást is eltörölték. A kereskedelmi láncok szerint az árstopok hatása kettős volt: bár segítették a fogyasztók egy részét, hosszú távon piaci torzulásokat idéztek elő, és nehéz helyzetbe hozták az élelmiszer-kiskereskedelmet.
A mostani tervek szerint a kormány a jövőben is aktívan beavatkozhat az árak szabályozásába, ha az infláció nem csökken a kívánt mértékben. A boltláncok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a nyilvánosan elérhető adatok alapján a szektor jövedelmezősége már most is jelentősen csökkent, és sok vállalkozás számára a további korlátozások már komoly gazdasági nehézségeket okozhatnak.
Az elkövetkező hónapokban várhatóan további tárgyalások zajlanak majd a kormány és a kiskereskedelmi szereplők között annak érdekében, hogy fenntartható megoldás szülessen az infláció és az élelmiszerárak kezelésére.
