Bár az Európai Unió évekkel ezelőtt határozott az óraátállítás eltörléséről, a rendszer továbbra is érvényben van, így idén is tekerhetjük az órákat.
Sokan azonban úgy vélik, ideje lenne végleg megszüntetni ezt a gyakorlatot, hiszen egyre több kutatás mutat rá az egészségügyi kockázataira.
Miért állítjuk át az órákat?
Az óraátállítás eredetileg a napfény jobb kihasználására született: a nyári időszámítás hosszabb világos délutánokat biztosít, míg a téli időszámítás célja az volt, hogy a reggelek kevésbé legyenek sötétek.
Mára azonban sok szakember úgy véli, hogy a modern életvitel mellett ennek már nincs valódi előnye, miközben a szervezetre gyakorolt hatásai kifejezetten károsak lehetnek.
Milyen egészségügyi problémákat okozhat?
A tavaszi óraátállítás során, amikor egy órával kevesebbet alhatunk, a szervezetünk komolyan megérzi a változást.
Kutatások szerint az alábbi hatások figyelhetők meg:
Megugró vérnyomás – az alvásmegvonás hatására egyeseknél emelkedik a vérnyomás, ami növelheti a szív- és érrendszeri problémák kockázatát.
Fáradtság és rossz közérzet – a test belső órája nehezen alkalmazkodik a hirtelen időeltolódáshoz, emiatt sokan napokig kimerültnek érzik magukat.
Nagyobb szívroham- és stroke-kockázat – statisztikák szerint a tavaszi átállást követő napokban nő a szívrohamok és agyvérzések száma.
Több baleset az utakon
A megzavart bioritmus miatt figyelmetlenebbé válunk, ami a közlekedési balesetek számának növekedéséhez vezethet.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy egyre többen kérdőjelezik meg az óraátállítás szükségességét.
Bár a változás már régóta napirenden van, a végleges eltörlésére továbbra is várni kell.
