Előjegyzés, pult alól és nyugati csomag: ilyen fordulatokon keresztül idézi fel a sor a hiánygazdaság hétköznapi nyelvét. A kérdések azt a világot hozzák vissza, ahol a protekció, a raktárból szerzett áru és a boltba érkező portéka külön jelentést kapott. Szó esik a hajnali piacozásról, a vidékre járó beszerzésről és a tévé körüli régi helyzetekről is, vagyis főleg korabeli szóhasználatot és mindennapi rutint kell felismerni.
Egy család „előjegyzésben volt” televízióra. Mit jelentett ez?
Sok műszaki cikket csak hosszabb várakozás után lehetett megvenni.
Ha valaki „hozott valamit a raktárból”, az mit jelentett a gyakorlatban?
Sok dolgot „ismeretség útján” lehetett megszerezni.
Ha egy boltban „érkezett valami”, mi történt általában?
A hiány miatt az áruk hamar elfogytak.
Egy család „nyugati csomagot” kapott. Mit jelentett ez?
Nyugatról érkező csomagok különlegesnek számítottak.
Egy boltban „pult alól” kaptál valamit. Mit jelentett ez?
Egyes árukat csak ismerősöknek adtak el.
Ha valaki „vidékre ment húsért”, miért tette?
Egyes helyeken könnyebb volt hozzájutni bizonyos élelmiszerekhez.
Hirdetés
Mit jelentett az, hogy „valaki protekcióval intézett el valamit”?
Az ismeretség sokszor gyorsabb megoldást jelentett.
Ha valaki „kiment a piacra hajnalban”, mit akart elérni?
A friss és jobb minőségű áru korán elfogyott.
Egy család „kölcsönkérte a szomszéd tévéjét”. Miért fordult elő ilyen?
A tévé nem volt minden háztartásban.
Ha valaki „hazahozott valamit a munkahelyről”, az gyakran mit jelentett?
Sokszor így pótolták a hiányt a mindennapokban.
