Telefonkönyv, lexikon és előhívott családi képek idézik fel azt a hétköznapi világot, ahol sok minden lassabban és közösebben zajlott. A kérdések a közös esti tévézéstől és a pontosan megbeszélt találkozóktól a szakácskönyvig olyan rutinokat vesznek elő, amelyek ma már szokatlanabbnak hatnak. Nem egy korszak nagy eseményei kerülnek elő, hanem a vásárlás, az információkeresés, a fotózás és a készpénzes fizetés régi rendje.
Hogyan zajlott egy átlagos este a családban?
A család gyakran együtt töltötte az estét, kevesebb „külön világ” volt.
Mit jelentett a „telefonkönyv”?
Vastag könyvben keresték ki a telefonszámokat.
Hogyan vásároltak ruhát?
A kínálat jóval szűkebb volt, gyakran nem volt sok választási lehetőség.
Mit tettek régebben, ha valamit nem tudtak?
Régebben az információkeresés lassabb volt: gyakran lexikonból néztek utána, vagy megkérdeztek valakit.
Mi volt a „szórakozás” egyik jellemző formája otthon?
A közös játék és rádióhallgatás alapvető kikapcsolódás volt.
Hogyan szerveztek találkozót barátokkal?
Nem volt gyors egyeztetés, így a pontosság fontosabb volt.
Hirdetés
Mit csináltak, ha receptre volt szükség?
A receptek könyvekből vagy szájhagyomány útján terjedtek.
Hogyan néztek tévét a legtöbben?
A műsorok fix időpontban mentek, és kevés csatorna volt.
Mi volt jellemző a családi fotózásra régen?
A film drága volt, így megfontoltan készültek a képek, majd elő kellett hívni őket.
Hogyan fizettek legtöbben a boltban a 70–80-as években?
A készpénz volt az egyetlen általános fizetési mód.
