Az elmúlt időszakban több adat is napvilágot látott, amelyek szerint Románia gazdasági mutatókban megelőzte Magyarországot.
Az Eurostat friss adatai alapján a vásárlóerő-paritáson (PPP) számított egy főre jutó GDP 2023-ban Romániában elérte az EU-átlag 80 százalékát, míg hazánk továbbra is 76 százalékon áll.
Ez alapján sokan úgy gondolják, hogy a keleti szomszéd gazdaságilag utolért bennünket, sőt, már túl is szárnyalt minket.
A valóság azonban jóval összetettebb. A vásárlóerő-paritáson mért GDP elsődlegesen pillanatnyi állapotok összehasonlítására szolgál, nem pedig hosszú távú trendek elemzésére. A mutató nem veszi figyelembe az évek közötti relatív árváltozásokat, amelyek jelentősen befolyásolják a végső eredményt.
Románia árszínvonala például a legalacsonyabbak között van az EU-ban.
Az uniós átlag csupán 57 százaléka, így minden PPP-alapú mutatóban előnyt élvez azokkal az országokkal szemben, ahol a megélhetési költségek magasabbak.
A munkatermelékenység, vagyis az egy főre jutó GDP a foglalkoztatottak számához viszonyítva. Ugyanakkor fontosabb mérőszám lehet a gazdaság teljesítményének hosszú távú vizsgálatára.
E mutatóban Románia már 2019-ben átlépte Magyarországot, ami jól mutatja, hogy a gazdasági felzárkózásuk nem csupán látszólagos.
A különbségek ellenére Magyarország több területen még jobban teljesít, például a nominális GDP/fő mutatóban, illetve bizonyos társadalmi és infrastruktúra-fejlettségi mutatókban.
Ugyanakkor a gyors román növekedés, valamint a hazai gazdaságpolitikai hibák miatt az olló egyre szűkül.
A statisztikák tehát figyelmeztetnek, de önmagukban nem jelentenek választ minden kérdésre. A román előretörés nem cáfolhatatlan tény, de semmiképpen sem elhanyagolható jelenség. Ha nem történik érdemi fordulat, valóban végleg elveszíthetjük gazdasági előnyünket a térségben.
