Napraforgó, denevér és gekkó példáján kell eldönteni, melyik közismert állítás igaz a természetből, és melyik félreértés. A kérdések hétköznapi megfigyelések mögé néznek, a felhők lebegésétől a sivatagi éjszakák hidegéig, ezért nem elég a megszokott válasz. Több feladat olyan makacs hiedelmet vesz elő, amelyet sokan tényként ismételnek, pedig a jó megoldáshoz pontos természettudományos magyarázatot kell felismerni.
A napraforgó valóban egész nap követi a Napot?
A fiatal napraforgók valóban követik a Napot (heliotropizmus), de érett állapotban már kelet felé „rögzülnek”.
Mi történik, ha egy földigilisztát kettévágunk?
A giliszta csak bizonyos mértékig képes regenerálódni, de nem lesz belőle két különálló, teljes állat.
A denevérek valóban vakok?
A denevérek nem vakok, viszont echolokációval (hanghullámokkal) pontosan érzékelik a környezetüket.
Miért nem fázik meg a pingvin a jégen állva?
A pingvinek lábában ellenáramú hőcsere működik, ami minimalizálja a hőveszteséget.
Az erdőben a fák „kommunikálnak” egymással. Hogyan?
A „wood wide web” révén a fák tápanyagokat és jeleket is képesek megosztani egymással.
Mi történik a levelekkel ősszel, hogy elszíneződnek?
A zöld szín eltűnésével a sárga, piros pigmentek kerülnek előtérbe.
Hirdetés
Miért lebegnek a felhők az égen, ha vízből vannak?
A felhők mikroszkopikus részecskékből állnak, amelyeket a levegő áramlása „lebegtet”.
A sivatagban miért lehet éjszaka nagyon hideg?
A felhők hiánya miatt a hő gyorsan eltávozik az űrbe.
Miért tud egy gekkó sima falon is felmászni?
A van der Waals-erők segítik a tapadást, ami rendkívül erős.
Miért nem keveredik azonnal a tengervíz és az édesvíz találkozáskor?
A sótartalom miatt a tengervíz sűrűbb, így rétegek alakulhatnak ki.
