A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több élelmiszer-kiskereskedelmi láncot vizsgál, miután felmerült a gyanú, hogy megtévesztő módon forgalmaztak „teljes kiőrlésű” jelzéssel ellátott pékárukat.
Az eljárások különösen aggasztóak a cukorbetegek számára, akik számára az ilyen termékek fogyasztása kiemelten fontos az egészségük megőrzése érdekében.
Célkeresztben a nagy áruházláncok
A versenyhatóság eljárást indított a Spar, az ALDI és a Tesco ellen, mivel gyanítható, hogy egyes teljes kiőrlésűként hirdetett pékáruik nem felelnek meg a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak. A GVH közleménye szerint a fogyasztók – különösen a cukorbetegek – számára félrevezető lehetett az elnevezés és a termékek összetétele.
A vizsgálat hátterében az áll, hogy egy korábbi ügyben a Lidl már 186 millió forintos bírságot kapott hasonló okokból. A hatóság szerint az élelmiszerlánc négy olyan terméket árult, amelyek nem tartalmaztak elegendő teljes kiőrlésű lisztet, mégis így hirdették őket.
Mit jelent a „teljes kiőrlésű” megjelölés?
A Magyar Élelmiszerkönyv szerint egy pékárunak akkor lehet ezt a jelzőt viselnie, ha:
- Az összes liszt legalább 60%-a teljes kiőrlésű búza-, rozs- vagy tönkölyliszt.
- Egyéb lisztfajták csak 40%-ban lehetnek jelen.
- Maximum 1% más típusú liszt is megengedett.
Ezeket a szabályokat a termékeken egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a fogyasztók pontos információk alapján dönthessenek.
Miért fontos ez a cukorbetegeknek?
A teljes kiőrlésű termékek lassabban szívódnak fel, így kevésbé emelik meg a vércukorszintet, mint a finomított lisztből készült ételek. Ezért cukorbetegek és inzulinrezisztenciával élők számára kifejezetten ajánlottak. Ha azonban a pékáruk nem tartalmaznak elég teljes kiőrlésű lisztet, a hatásuk közel azonos lehet a hagyományos fehér kenyérével.
A GVH mostani vizsgálata azt hivatott kideríteni, hogy a három áruházlánc valóban félrevezető módon reklámozta-e ezeket a termékeket. Bár az eljárások még folyamatban vannak, a fogyasztók már most érdemes nagyobb figyelmet fordítaniuk a termékek összetételére.
Hogyan védekezhetünk a megtévesztő címkézés ellen?
- Alaposan olvassuk el a csomagolást – az összetevőket és az arányokat mindig érdemes ellenőrizni.
- Keressük a hiteles tanúsítványokat, amelyek garantálják az előírások betartását.
- Kérdezzünk rá a pékáruk pontos összetételére, különösen a helyben sütött termékeknél.
A GVH hangsúlyozta, hogy az eljárások célja a fogyasztók jogainak védelme, és annak biztosítása, hogy az élelmiszerpiacon tisztességes verseny érvényesüljön.
