A fiatal ügyvéd vesz egy BMW-t.
Hazafelé tartva az autószalonból száguldozik az országúton.
A kocsi felugrik kétszázra, ám az ügyvéd későn veszi észre, hogy az út elég élesen elkanyarodik.
Beletapos a fékbe, de már túl késő, a kocsi kipördül, és felkenődik az út szélén álló óriási tölgyfára.
Egy motoros, aki épp a kocsi mögött ment, látja a szörnyű balesetet, odamegy, hogy tud-e esetleg segíteni.
De csak azt látja, hogy az ügyvéd szanaszét szakadt ruhában és könyékből leszakadt alkarral áll, és bámulja a roncsot.
Észre sem veszi, hogy nincs karja, miközben így siránkozik:
– A kocsim!
A gyönyörű kocsim!
A motoros erre megszólal:
– Ember, tényleg azt gondolja, hogy a kocsija miatt kéne aggódnia?
Szerintem inkább a kezét nézze meg.
Az ügyvéd fásultan néz le a bal karjára, és meglátja a csonkot ami a kezéből maradt.
Egyből elsápad és felsikolt:
– A Rolexem!
