A néni megy az utcán, lát egy hirdetést:
„Házi orvosot keresünk”.
Kíváncsi lesz, és bement a rendelőbe.
Odabent a doktor éppen telefonál, és mivel a néni azt hiszi, hogy az orvosnak fontos ügye van, várakozik.
Gondolja, ha már itt van, megkérdezi a dokit valamiről.
Amikor végre vége a telefonálásnak, a néni megszólal:
– Doktor úr, nem tudom, megengedhetem-e magamnak, de lenne egy kérdésem.
A doktor csak annyit mond:
– Persze, szívesen segítek, mesélje el, mi a gond!
A néni elmondja, hogy már évek óta fáj a háta, és nem tudja, mit tegyen.
A doktor azt válaszolja:
– Hát, néni, tudja, ilyenkor az a legjobb, ha sokat mozog.
– De doktor úr, mondta a szomszédasszonyom, hogy én nem tudok mozogni, mert akkor még jobban fáj!
A doktor megvonja a vállát:
– Akkor lehet, hogy a szomszédasszonya nem tudja, miről beszél!
A néni összehúzza a szemét:
– Dehát ő a szomszédasszonyom, és már régóta ismerem!
– Na de néni – mondja a doktor –, akkor megkérdezhetné tőle, hogy van, nem?
Ha ő tudja, mi a megoldás, miért nem kérdezi meg?
A néni csak tűnődve néz a doktorra, és mondja:
– Jól van, megkérdezem tőle, de akkor is, ez az ön dolga, doktor úr!
A sarkon áll a vénasszony, és sír
A járókelők megkérdezik tőle:
– Miért sír, néni?
– Csak nézzenek rám!
Ki akar velem beszélni, ha már ennyire öreg vagyok?
A járókelők sajnálják a nénit és próbálnak megnyugtatni:
– Ne legyen szomorú, néni!
Valakinek csak kell egy jó beszélgetés!
Erre a néni megkérdezi:
– Hát nem járok én barátok közé?
Erre az egyik járókelő:
– De, de, néni, hát van barátja?
– Van, de olyan csúnyák, hogy nem mernek hozzám jönni!
A tanár megkérdi a diákot
– Miért késel a matekdolgozattal, Doki?
A diák azt válaszolja:
– Azért, mert otthon sem tudom összeszedni a gondolataimat.
A tanár nevet:
– Ugyan, ne félj, a tanuláshoz idő kell, mint mindenhez az életben.
A diák:
– Nálunk a nagymama mondta, hogy az élet hosszú, de a matek rövid!
A tanár most már komolyan néz a fiúra:
– Akkor gondold végig, mennyi a matekon elérhető idő!
Lehet, hogy meg fogod érteni…
A diák:
– Hát az a baj, hogy ha tőlem kérik, sosem tűnnek el a számok!
A bácsi fekszik a kórházban
Jön a nővér, és megkérdezi tőle:
– Miért fáj annyira a lába, bácsi?
A bácsi:
– Hát mert mindig mondom, hogy sosem fájhat a lábam, de a feleségem nem hisz nekem…
A nővér nevet:
– Ne aggódjon, öregem!
Itt más is, akit nem hisznek el!
Erre a bácsi azt mondja:
– A kórház lenne a legklasszabb hely, ha nem csak az orvosok akarnának gyógyítani!
Az öregúr kártyázik
A felesége jön be, és kérdezi:
– Hát te meg mit csinálsz, édesem?
– Naná!
Kártyázom!
– De hiszen tudod, hogy nem szabad!
– De hát figyelj, én már öreg vagyok, nem fogok már sokáig élni!
A feleség:
– Igen, de mindig meg fogsz verni, ha nem figyelsz!
– Jól van, de ha elveszítem, az a baj, hogy megint nyerünk a haverral!
A néni az orvosnál
Megkérdezi a doktor:
– Mi a baja, néni?
– Hát, doktor úr, alig tudok aludni az éjjel…
– Az alvás nagy érték!
– Igen, de egyet már nem értek:
miért nem tudok jól aludni, ha a macskám állandóan fenn van a szekrényen?
A doktor rávágja:
– Talán meg kéne beszélnie vele, hogy a szekrény az nem szálloda!
Horgászik a bácsi
Megáll mellette egy madár, és megkérdezi:
– Mit csinálsz itt, öreg?
– Horgászom!
– És hol van a hal?
– A vízben!
– De miért nem fogod meg?
– Mert mindig hazudik, ha elkapom, azt mondja, hogy vissza akar menni!
A bácsi a boltban
Megkérdezi a boltban a pénztáros:
– Honnan jön ez a sok lópiac?
A bácsi azt feleli:
– Hát beleszerettem a horgászernyőmbe, és most veszek egy sajátot, de csak ha leszigorítják!
A pénztáros csak néz, és mondja:
– De hát nem is értem, mit szeret!
– Na mindegy, az a lényeg, hogy összefoglaljam, hogy többé nem szeretem a vizeket!
A néni a templomban
A néni csak bámul be a templomba, és mondja:
– De jó lenne, ha a pap megint jól prédikálna!
Erre a pap:
– De néni, neked mindig van véleményed!
– Igen, de néha el is kell hallgatni, igaz?
– Hát nem, de ha úgy van…
A néni megint rábólint:
– Szóval lehet, hogy igazad van, de néha jó lenne hallgatni, főleg a templomban!
