A nyugdíjas bácsi elmegy a gyógyszertárba, és mondja a gyógyszerésznek:
– Kérek egy doboz gyógyszert!
– Miért, mi a baja?
– Hát a nyugdíjjal nem tudok mit kezdeni, az már a gyógyszerem.
A gyógyszerész kicsit gondolkodik, majd azt mondja:
– Világos, de mégis mire van szüksége?
Erre a bácsi így válaszol:
– Hát, ha van valami, ami helyrebillenti a kedvemet, akkor azt hozza!
A gyógyszerész előhúz egy flakont, és azt mondja:
– Ez a boldogság széruma, de nagyon drága!
– Akkor inkább nem kell, inkább a szép emlékekre támaszkodom.
A gyógyszerész elmosolyodik, és azt mondja:
– Azt még ingyen is kaphatja, ha már nyugdíjas!
H2:
Az öreg halász
Az öreg halász kimegy a tengerpartra, hogy halászni menjen.
Lát egy másik embert, aki szintén horgászik, de csak néhány perc elteltével már meg is fogott egy szép halat.
Az öreg kérdi tőle:
– Mondja, fiatalember, hogyan csinálja, hogy ilyen gyorsan fog halat?
– Hát, csak a megfelelő helyen kell horgászni – válaszolja a fiatalember.
Az öreg halász úgy dönt, ő is megpróbálja.
De ahogy telik az idő, csak egy kisebb halat sikerül fognia.
Mikor a fiatalember visszajön, kérdi tőle:
– Na, mi újság?
– Hát, nem sikerült olyan jól, mint önnek – feleli az öreg.
– Jöjjön el velem, megmutatom, hol foghat nagyobb halat!
Mire az öreg válaszol:
– Hát, fiatalember, tudja, hogy a kora miatt nem tudom már annyira húzni.
Én inkább addig ücsörgök, amíg valaki más ki nem húzza a halait!
H2:
A zseniális szobrász
Egy kisvárosban élt egy szobrász, akit mindenki nagy tehetségnek tartott.
Készített egy hatalmas szobrot, amit a város főterén állítottak fel.
Az emberek jöttek, nézték, csodálták.
Egyszer csak odamegy egy gyerek és megkérdezi:
– Apu, miért van a szobornak ilyen nagy orra?
Az apa nézi, majd azt mondja:
– Talán azért, hogy elférjen rajta a sok szép emlék.
Erre a szobrász megjelent és azt mondta:
– Kisfiam, ez nem csak az emlékek helye, ez a művészet lényege; mindenki másként látja!
A gyerek ránézett a szoborra, majd azt válaszolta:
– Azt hiszem, nekem nem esik jól, ha valaki ennyire felnagyítja a már elfeledett dolgokat!
H2:
A felnőtt mesél
A kisfiú apukája mesél neki a régi időkről, amikor ő is kicsi volt.
Itt az apuka elmondja, hogy milyen nehezen ment iskolába, hogy nem tudott matekból, és mégis elvégezte.
A kisfiú fellelkesül, és megkérdezi:
– Apu, és holnap mesélhetnél nekem, hogy mit lehet csinálni, ha nem tud az ember olvasni?
Az apja ezen elgondolkodik, majd nevetve válaszol:
– Fiacskám, erről mesélni lehet, de amikor felnősz, sajnos nem lesz más lehetőséged, mint megtanulni!
H2:
A különös bogár
Egy faluban egyszer csak megjelent egy különös bogár, felszínre hozott emberi rejtélyeket.
A falusiak elmentek hozzá, hogy faggassák a csodálatos lényt.
A bogár elmondta nekik, hogy tudja, mikor fogják megnyerni a lottót, de csak akkor árulja el, ha valaki megörvendezteti egy pohár jó borral.
A falusiak lelkesen összefogtak, és meghozták a bort.
A bogár végül árulta a titkot:
– Hát, ha nyernének, lehet, hogy egy kicsit gazdagabbak lennének, de az nem biztos, hogy boldogabbak!
Egy idő után már mindenki úgy döntött, hogy inkább a jó hangulatért tartják a bort, és ezentúl elfelejtették az összes vágyukat.
H2:
A bátor feleség
A feleség elhatározza, hogy egy szép napon megmutatja a férjének, mennyire ügyes a ház körüli munkákban.
Vett egy tételt a boltban, ami nem érdekelte, de sejti, hogy a férje jobban bánik vele.
Amikor hazaér, felfedezi, hogy a férj összeszerelt egy új bútorját.
A feleség elismeréssel nézi, és megkérdezi:
– Hát, a drága férjem, hogyan tudtad ezt ilyen jól megcsinálni?
A férj elmosolyodik:
– Hát, drágám, amikor te nem vagy itthon, én sem szoktam unatkozni!
H2:
A focimeccs
Két barát nézi a focimeccset, és az egyik hirtelen felcsattan:
– Szerinted miért nem rúgták be a tizit?
A másik barát kissé elgondolkodik, majd azt mondja:
– Hát, lehet, hogy a bíró is a tévé előtt ül, és maximálisan megfigyeli a helyzetet!
Mire az első barát felnevet:
– De ő mindig ott van, ha neked ez mond valamit!
H2:
A kávézóban
Az öreg úr bemegy a kávézóba, és megkérdezi a pincértől:
– Hát, fiatalember, miért nem látom soha, hogy a fiatalokat itt üldögélnek?
A pincér mosolyog, és azt mondja:
– Tudja uram, ők már inkább a gyors kávézókba járnak, ahol nem kell annyit beszélni!
Az öreg úr felnevet:
– Akkor lehet, hogy csak a régi szokások bírták meg őket!
H2:
A szülinapi buli
A fiatalember születésnapját ünnepli a barátaival.
Ekkor a barátai eldöntik, hogy viccből megpróbálják összekeverni az ajándékokat.
Az ünnepelt összeszi a kis ajándékokat, és elkezdi kibontani.
Mikor rátalál egy régi, megkopott ceruzára, megkérdezi:
– Ezt honnan kaptam, ha szabad kérdeznem?
Erre az egyik barát válaszolja:
– Hát, pincér voltam egy éves és nem tudtam, hogy az ajándékod a boldogság!
Az ünnepelt csak nevetett, és megjegyzi:
– Akkor ez tényleg egy emlék lett számomra!
