A nyugdíjas bácsi elmegy a kocsmába.
Kérdi a csapostól:
– Ki az a Zoltán, akire már annyit invokálunk?
A csapos rávágja:
– Hát, az a szomszédunk, akire mindig rákérdezel, de sose láttál!
A bácsi elgondolkodik, majd így szól:
– Ja, hát érthető, miért nem láttam!
Én már tíz éve nem bújtam ki a házból, azóta mindig csak gondolok rá.
H2:
A tanár megkérdezi a gyerekeket a történelemből:
– Ki tudja, mikor indult a magyar történelem?
Erre az egyik kisfiú lelkesen vállalja:
– 1848.
március 15-én!
A tanár elégedetten bólogat:
– Nagyon jó!
De tudjátok, miért indult akkor?
Erre a kisfiú zavarba jön, de a másik gyerek halkan belevág:
– Mert a tanáraink akkor még nem is voltak meg!
H2:
Az öreg bácsi a boltban találkozik a régi ismerősével:
– Hát, hogy vagy, öreg barátom?
– Jól, köszönöm, már csak a nyugdíjra várok.
– Jaj, nekem már jön, de nem tudom, mit kezdjek vele!
– Hát, ha nem tudod, küldd át nekem!
H2:
A feleség panaszkodik a férjének:
– Te, elég sokáig vártam már, hogy kényeztess egy kicsit!
– Ne haragudj, de hamarosan jön a nyugdíj, és utána kényeztethetlek!
– Hát, az előbb váltunk el, mire számíthatok?
H2:
A nyugdíjas férfi sétál a parkban, és találkozik egy fiatalemberrel:
– Mit szólsz, fiatal úr, megjött a nyugdíjam!
– Tényleg?
Gratulálok!
És mennyit kaptál?
– Hát, annyit, hogy a feleségem minden hónapban ki tud belőle fizetni egy vacsorát!
– Az igen!
De honnan tudod, hogy a vacsora biztosan megvan?
– Nem tudom, de ha rajta múlik…
H2:
Az öreg férfi a kórházban fekszik, és beszélget a nővérrel:
– Még mindig várok a nyugdíjamra, de én nem tudom, mit csináljak!
– Hát, ha nem jön, akkor keress más munkát!
– Igen, de akkor kicsit többet kéne gyalogolnom, még a kórházból is ki kell érnem!
H2:
Két nyugdíjas ül a padon, és beszélgetnek:
– Te, emlékszel, mikor fiatalok voltunk, mennyi mindent tettünk pénzért?
– Igen, de most már inkább úgy néz ki, hogy mindezért nem fizetnek!
– Igen, és egyre inkább úgy tűnik, hogy az időnkért se!
H2:
A nyugdíjas észreveszi, hogy kis unokája sír:
– Mi a baj, édes fiam?
– A tanár megint csúnyán beszélt velem!
– Hát, nyugodj meg, ő is nyugdíjas lesz egyszer!
– De az előbb negyed óra volt, amíg hazajöttem!
H2:
A nyugdíjasok klubjában mindenki telefonálgat:
– Hát, mit csinálsz még?
– Valakit az unokái keresnek!
– Hát, téged már senki!
– Mert biztos másra tengődöm, ezért élek!
H2:
Az orvos megkérdezi a páciensét, aki már nyugdíjas:
– �-n olyan sokáig él, tisztában van a korával?
– Magát meg ne kérdezze, ilyen sokat már csak én tölthetek…
– Hát, nem mindenki, nem?
– Nem, csak aki nem foglalkozik a nyugdíjjal!
