A nyuszika megy az erdőben.
Jön vele szemben a róka.
A nyuszika ráfogja a fegyvert a rókára, s mondja:
– Megcsinálsz mindent, amit mondok, vagy lelőlek!
– Jó, jó nyuszika, mindent megcsinálok, csak ne ölj meg!
– O.K.
Na akkor ott az a nagy domb, fuss fel rá, és gyere vissza!
A róka nekilát, úgy fut, mintha ágyúból lőtték volna ki.
Nagy nehezen visszaér, de a nyuszi még mindig ráfogja a pisztolyt.
– Nyuszika, hát már megcsináltam, amit mondtál, én már nem csinálok mást.
ölj meg, ha akarsz, de én nem vagyok hajlandó mást csinálni.
– Jól van róka – mondja a nyuszika, s felhúzza a kakast a pisztolyon.
Erre a róka:
– Ne, ne nyuszika, inkább mégis megcsinálom, amire kérsz!
– Helyes.
Ott az a nagy rét.
Fusd körbe, aztán gyere vissza!
A róka fut, ereje fogy, de azért fut, ahogy tud.
Kis idő múlva visszaér a nyuszikához.
Hát a nyuszika még mindig ráfogja a pisztolyt.
Erre a róka kitör:
– Nyuszika, ez már nem igazság.
Nem vagyok hajlandó megcsinálni, amire kérsz.
Most már tényleg nem.
ölj meg!
Nyuszika felhúzza a kakast:
– Edd meg ott azt a kupac sz*rt!
– Megmondtam, hogy nem.
Ezt nem vagyok hajlandó megcsinálni, még az életem árán sem.
Nem eszem meg, és kész.
– Biztos?
– kérdi a nyuszika.
– Biztos.
– válaszolja a róka.
Nyuszika fogja magát, céloz, benézi a rókát, rárakja a kezét a ravaszra, és meghúzza azt.
Azonban nem történik semmi.
Sajnos üres volt a pisztoly.
Erre a nyuszika:
– Hát, ha gondolod, megehetem én is!
