Az afgán sivatagban egy menekült tálib kétségbeesetten próbál vizet találni, de sikertelenül.
Aztán meglát valami mozgó alakot a messzeségben.
Remélve, hogy ott vizet talál, sietve arra veszi az irányt, de csak egy zsidó embert talál, aki egy kis pulton nyakkendőket árul.
A tálib megkérdi:
– Van vized, zsidó?
– Nincs vizem, viszont van olcsó nyakkendőm?
Csak 6 $ darabja.
– Idióta!
Semmi szükségem méregdrága nyakkendőre, vízre van szükségem!
– Oké!
Nem probléma, hogy nem veszel tőlem nyakkendőt.
Megmutatom, hogy nagylelkűbb vagyok annál, hogy a lelkemre vegyem.
Figyelj!
Ha folytatod az utat dél felé, akkor mintegy 3 mérföld után, azon a dombon túl a sivatagban találsz egy gyönyörű, előkelő éttermet.
Jéghideg ásványvizük van.
Shalom.
A tálib szentségelve, de minden erejét összeszedve nekivág az útnak.
Már esteledik, amire félholtan, vánszorogva újra megjelenik a zsidó árusnál.
– Nos, mit segíthetek?
– kérdi.
– A rohadt bátyád nem enged be nyakkendő nélkül!
forrás
