Az iskolába különleges dolgokat kell vinni a gyerekeknek…
Kérdezi a tanítónéni Pistikét:
– Te mit hoztál?
– Én egy aranykarkötőt hoztam.
– És mit mondott apukád mikor elhoztad?
– Hát, hogy ha valami baja lesz akkor letépi a fejem!
– Hát te, Józsika, te mit hoztál?
– Én egy antik faliórát hoztam.
– És apukád mit mondott mikor elhoztad?
– Hát azt, hogy ha valami baja lesz akkor kitépi a kezeimet és a hátamba szurkálja!
– És te, Móricka te mit hoztál?
– Én egy vastüdőt!
– És apukád mit mondott amikor elhoztad?
– Ahhhhhhhhhhkrrrrrrrrrrrrrhööööööööörrrrrrr!
!
!
!
!
Vicc: Tanóra 2018-ban:
Gyerekek, laptopokat elővenni!
A kérdések az üzenőfalamon vannak!
A válaszokat privátba kérném.
Holnap küldjetek egy számot, és kiírom állapotba hányas lett.
Aki javítani szeretne, az bökjön meg!
Vicc: Biológiaórán a kissé szórakozott tanár mondja a gyerekeknek:
– A mai óránk anyaga egy béka felboncolása lesz.
Hoztam is egyet magammal.
Ezzel benyúl a köpenye zsebébe, elővesz egy zacskót, a zacskóból egy sonkás szendvicset vesz elő.
Mire a tanár tűnődve:
– Pedig határozottan emlékszem, hogy megettem a tízóraimat!
Vicc: Benőkének házi feladatra adják, hogy rímeket kell gyűjteni.
Másnap ki is kérdezik tőle.
A hableány estelen,
Áll a vízben meztelen.
Csendesen mormolja imáját, habok mossák térdét.
Erre a tanárnő:
– Benőke ez itt a végén nem rímel!
– Csak nyugi-nyugi semmi aggály, meglesz a rím is, ha megjön a dagály.
– Anyu, én nem megyek többé iskolába, semmi értelme oda járni.
– Miért mondod ezt, kisfiam?
– A tanárnő semmit se tud, folyton csak kérdez!
Pistikét megkérdezi a tanítónéni:
– Írtál leckét Pistike?
– Nem, bazzeg!
– Otthon leírod százszor, hogy nem beszélsz csúnyán és nem tegezed a tanárnőt!
Másnap nézi a tanítónéni Pistike füzetét, döbbenten látja, hogy kétszázszor írta le.
– Miért írtad le kétszázszor?
– Hogy örüljél, bazzeg!
– Mama, az iskolában azt mondták, hogy állandóan hazudok!
– De Pistike, te még nem is jársz iskolába!
Az itt következő írásokat a Hellasz történelmét lezáró dolgozatainkból…
válogattam össze:
Szolón megszüntette a vallásrabszolgaságot.
A spártaiak képzett, kemény embereket akartak nevelni.már a csecsemőknél kezdték, akiket hideg vízbe mártottak vagy felsírtak.
Negatívum, hogy csak a gazdagok irányítottak, pozitívum, hogy a szegények is részt vettek az állam irányításában.
Csak a szabad polgárok szavazhattak, a metoikoszok és a rabszolgoszok nem.
Az athéni demokrácia negatív vonásai, hogy békét kötöttek a spártaiakkal.
Fogalommeghatározások:
Metoikosz:
egy idegen helyen egy idegen népcsoport
Szpartaiták:
Nem engedték meg, hogy külföldre menjenek szórakozni.
A gyerekek az iskolában megtanulnak 1-től 10-ig számolni.
Peti csak 2-től 10-ig tud számolni, ezért egyest kap.
Otthon megmutatja anyukájának mit tanult:
– 2,3,4,5,6,7,8,9,10.
– Kisfiam, és hol az egyes?
– A naplóban!
A tanár nincs megelégedve az elsősök szellemi színvonalával…
ezért gunyorosan így szól hozzájuk:
– Kérem, aki idiótának érzi magát, az álljon fel!
Nagy csend, mindenki ülve marad.
Egyszer csak egy fiatalember óvatosan feláll.
– Nos, maga úgy gondolja, hogy rászolgált az "idióta" elnevezésre?
– kérdi a tanár gúnyosan.
– Az igazat megvallva nem, de nem bírtam nézni, hogy a tanár úr egyedül álldogál…
Peti hazaért az iskolából.
Kérdi apukája, hogy mit csináltak az iskolában.
Peti így felel:
-Történelem órán elvándoroltunk.
-Fizika órán elfüstölögtünk.
-Kémia órán elpárologtunk
-Torna órán lógtunk
-Matematika órára nem számítottunk.
-Földrajz órán leléptünk a térképről… :'D
A kis Zsófika nem túl jeles tanuló, különösen hittanból gyenge…
Egyik nap éppen hittanórán ülnek, amikor a tanár feltesz neki egy kérdést:
– Na, Zsófia, meg tudod mondani, ki teremtette a világot?
Zsófika gondterhelten ül a helyén, emlékei között kutat, de nem nagyon talál, amikor a mögötte levő padban Pistike megszúrja egy tűvel.
– Úristen!
– ugrik fel Zsófika.
– Kitűnő – mondja elégedetten a tanár.
Kicsit később újabb kérdést tesz fel a kislánynak:
– És hogyan hívják a Megváltót, Isten fiát?
Pistike ismét beledöfi a tűt Zsófikába.
– Jézus!
– ugrik fel ismét a lány.
– Helyes a válasz – dicséri meg a tanár.
– És azt is meg tudod mondani, mit mondott Éva Ádámnak, amikor megszületett a huszonharmadik gyerekük?
Pistike ismét megszúrja.
– Ha még egyszer belém döföd azt a micsodát, letépem a tökeidet!
Három tanuló felvételizik. Az egyiküknek nagy protekciója van a másiknak csak…
éppen hogy van, a harmadiknak pedig egyáltalán nincs.
Bemegy az első!
– Üdvözlöm, mikor volt az első világháború?
– Valamikor az 1900-as évek elején!
– Rendben, fel van véve!
Bemegy a második!
– Mikor volt az első világháború?
– 1914-1919 között!
– Rendben, és hány halottja volt?
– Körülbelül 20 millió!
– Köszönjük kimehet, felvettük!
Bemegy a harmadik, a szerencsétlen, akinek semmi protekciója nincs!
– Mikor volt az első világháború?
– 1914-19 között.
– És hány halottja volt?
– 20 millió.
– Rendben…Most kérhetném őket név szerint?
– Ha az a képlet miniszoknyában járna, észrevennéd?
– Valószínűleg már Madách Imre is megírta az ember bűnösségét, de azt nem kell állandóan gyakorolni!
– Éva utódja a paradicsomból!
Fordulj már előre!
– Úgy látom, valakinek nagyon hiányzik a felelésnek nevezett hallgatás!
– Jean D'arc-utód!
De nem a hősködéseire gondolok, hanem az élete végére, amikor elégetik máglyán.
– Asszem, nektek nagyobb életszükséglet a pletykálás, mint az oxigén!
– Húzd meg a tapsifüled abban a padnak nevezett bokorban!
– Ha tovább folytatod, olyan eurokompatibilis vírust kapsz, hogy itt maradsz jövőre ebben az osztályban!
– A hátsó padban ülő, fényévről ártatlannak tűnő lény is befejezheti!
– Gyorsan fejezze be a fütyülést, mert különben szólok az osztályfőnöknek, hogy fütyülje el kedvenc nótátokat minden következményével együtt.
– Nálad elengedhetetlen dolog halmozni a bűnöket.
Már egy könyvtár megtelt vele.
– Hogy nem tudod, te?
Az a gáz van az öngyújtódban is, amivel minden szünetben rágyújtasz a budiban.
– Asszem, bele fogsz ülni egy csalánbokorba.
De JEANS nélkül!
– Megjegyzem, a két tanuló, akik a berepülők szerepét játszák, azok be vannak mérve.
A képernyő célkeresztjének a közepén vannak, és ha így folytatják kész, megy a rakéta.
– Hát jövő órán majd felírhatjátok a három betűnek az angol fordítását.
A három betű:
S.O.S., azaz mentsétek meg a lelkeinket.
– Alufóliában akartok a tepsibe kerülni, vagy elég csupaszon is?
– Nyaktól felfelé nem fejlődtél ki, csak lefelé?
– Ejj, fiacskám, milyen vérengzés lesz itt jövő órán.
Tiszta művészi élmény lesz számomra, hogy hogy fogom osztogatni az 1-es es 2-eseket.
Mert itt minden óvodás szinten megy.
És az is kiscsoportos szinten.
– Figyelj ide, Butyka!
– De tanár úr, én figyeltem.
– Klasszikus módon figyelj fiam, klasszikus módon.
Nem Waldorfos stílusban.
Mindjárt meghallod az oroszlán üvöltését.
– Meg a fiúkat sem kell váltogatni… Mert a képletek ugyanis sohasem csalnak meg.
– Meg vagyok győződve arról, hogy tegnap nem kaptatok agysérvet a nagy tanulástól.
– Fiam, ha így folytatod, elérhetem, hogy a matematikaóra a kémiához képest hétvégi diszkó legyen.
– Ha az egyik iskolai vécében van vécépapír: szerencséd van.
– Ha működik a vécé:
még nagyobb szerencséd van.
– Ha van illatosító spray is:
Tűnés azonnal a tanári vécéből!
