Békés családi este, a fiatalasszony duruzsol a férjének:
– Ugye drágám az én szemem olyan kék, mint a nyári égbolt?
– Hát persze!
– És ugye az ajkam olyan, mint a frissen nyíló piros rózsa?
– Aha.
– Úgy szeretem, amikor ilyen költői hasonlatokat mondasz nekem!














