Bélának és Józsinak közös vállalkozása volt, ami rövid idő alatt hatalmas profitot termelt, így mindketten nagy lábon éltek.
Hosszú évek után azonban ez a vállalkozás csődbe jutott, és ezért a kudarcért egymást okolva elváltak útjaik.
Egy-két év múlva Józsi betér egy kifőzdébe ebédelni, ahol csodálkozva látja, hogy Béla szolgálja ki a vendégeket.
Szánakozva odaszól neki:
– Szomorú téged pincérként viszontlátni!
Erre Béla így felel:
– Na, igen, de én legalább nem vagyok rászorulva, hogy egy ilyen lepukkant helyen egyek!
