– Csak nem beteg szomszédasszony?
– Dehogy vagyok az, honnan veszi ezt?
– Látom, hogy minden nap jön magához az orvos.
– Na és akkor mi van?
Magához is jár egy tűzoltó, mégsem kérdezem, hogy ég-e a ház.
Vicc: A vő vesz az anyósának a névnapjára egy zongorát
Egy hét múlva egy ismerőse megkérdi tőle:
– Na, milyen a zongora?
Örült neki az anyós?
– Igen, örült, de három nap után visszavittem a zongorát és kicseréltettem egy trombitára.
– Miért?
A zongora azért jobb ajándék, nem?
– De.
Viszont trombitálás közben nem tud énekelni…
Vicc: A tanitónéni bemegy az osztályba:
– Gye-re-kek ma é-ne-kel-ve be-szé-lünk!
Móricka elkésett, nyelvlógatva érkezik:
– Tanitónéni, azért késtem, mert…
A tanitónéni kozbevág:
Mó-ric-ka menj ki é-ne-kel-ve be-szé-lünk!
Móricka kimegy, pattogtatva visszajön:
Su-bi-du Su-bi-du Su-bi-du-huuu Meg-halt a-pam…
Vicc: Szörnyűségesen ronda nő bemegy a bankba két gyerekkel
Az ügyfélszolgálatos kedvesen rájuk mosolyog, inkább mondja mint kérdezi
– Ikrek?
– Nem, az egyik 5, a másik 6 éves.
Miért gondolja?
Olyan egyformák?
– Nem, csak nem hittem volna, hogy magát kétszer is megdugták.
Vicc: A cég értékesítési igazgatója panaszkodik a titkárnőjének:
– Ez a George olyan feledékeny, hogy azt csodálom, hogy el tud adni az ügyfeleknek akármit is.
Most is mondtam neki, hogy ha jön vissza az ebédből, akkor hozzon nekem néhány szendvicset, de szerintem nem számíthatok rá.
Ebben a pillanatban nyílik a liftajtó, és lihegve beesik George.
– Főnök, nem fogja elhinni, mi történt!
– újságolja.
– Ahogy bementem az étterembe, megláttam egy régi ügyfelünket, aki már vagy 2 éve nem vásárolt tőlünk semmit.
Leültem hozzá, és olyan jól elbeszélgettünk, hogy a végén rendelt vagy 2 millió dollárért.
A főnök odafordul a titkárnőhöz:
– Ugye mondtam, hogy ez a hülye elfelejti a szendvicseimet!
Vicc: Az egyik igazgató új titkárnőt fogad fel s
mindegyre udvarol neki, de a titkárnő ellenáll
a csábításának.
Egyik nap így szól a titkárnő
az igazgatóhoz, aki ezúttal egy karkötővel
ajándékozza meg:
– Tudja mit igazgató úr, növesszen szakállat.
– Miért, ennyire odavan a szakállasokért?
–
csillan fel az igazgató szeme.
– Nem, dehogy, de tudja a szakáll az ingyen
nő, s akkor keféli, amikor akarja.
Vicc: Egy fiatal fiú eltéved az erdőben
Napokig bolyong, míg egyszercsak találkozik egy borzasztóan vén, iszonyatosan csúnya vénasszonnyal.
– Szervusz fiam, üdvözli a vénasszony.
Én egy elvarázsolt királylány vagyok, csodás idomokkal.
Ha magadévá teszel, visszaváltozom szép, fiatal szexbombává, és attól kezdve azt csinálhatsz velem, amit akarsz.
A vénasszony meglehetősen visszataszító volt, de a lehetőség igen vonzó.
A fiú legyűrte magában az undort, és ha nehezen is, de megtette, amit a szipirtyó kért.
El is aludt rögtön, úgy kifáradt.
Amikor felébredt ugyanaz a csúf, vén csoroszlya feküdt mellette, akit néhány órával korábban magáévá tett.
– Hé, te!
– ébresztgette az öregasszonyt.
– Azt ígérted, hogy gyönyörű szexbombává változol!
– Hány éves vagy te fiam?
– Húsz.
– Na, ez szép!
Húsz éves vagy, és még mindig hiszel a mesékben?
Vicc: – Nem értem… Ha csak paradicsomot vágott az anyósa fejéhez, miért vitték kórházba a mentők?
– Konzervparadicsom volt.
Vicc: A csinos fiatalasszonytól kérdik a kolléganői:
– Nagyon fáradtnak látszol.
Nem aludtad ki magad?
– Nem, a postás hajnali ötkor felébresztett.
De ez volt az utolsó eset.
– Miért, bepanaszoltad a főnökénél?
– Nem, csak többet nem alszom vele.
Vicc: Vizsgán:
– Eddig jó, akkor most kérdeznék az ötösért.
– Köszönöm, de jó lesz a négyes is.
– Jó, akkor a négyesért kérdezem még.
