Egy férfi iszonyú fejfájással, másnaposan ébred.
Próbál erőt venni magán, hogy felkeljen az ágyból.
Az ágya mellett talál két szem aszpirint egy pohár vízzel.
A széken kikészítve tiszta, vasalt ruha, az egész szobában gyönyörű rend.
Az asztalon egy üzenet:
“Drágám, reggeli a konyhában.
Elmentem bevásárolni, sietek haza.
Szeretlek.”
Kitámolyog a szobából, az egész lakásban minden a helyén, a konyhában meleg reggeli illatozik, mellette friss újság.
A fia az asztalnál ül és reggelizik.
– Mondd, fiam, mi történt itt az éjszaka?
– Úgy volt, apu, hogy éjjel háromkor hulla-részegen betámolyogtál az ajtón, összetörtél néhány bútort, odahánytál a nappali szőnyegére, és aztán beverted a fejed a szobaajtóba.
– És akkor hogy-hogy ilyen rend van, és finom reggeli vár?
– Amikor anyu bevonszolt a fürdőszobába és próbálta rólad lerángatni a nadrágot, azt mondtad neki:
Asszonyom, vegye le rólam a kezét, én nős ember vagyok!
Vicc: A községi plébános elmegy a körzeti megbízotthoz
– Édes fiam, segíts, mert ellopták a kerékpáromat.
Mit csináljak?
– Mit, atyám?
Vasárnap a prédikációjában tessék elsorolni a tízparancsolatot, és amikor odaér, hogy “ne lopj”, nézzen jól körül, mert aki elbújik, az a tolvaj.
A mise után a plébános elmegy a rendőrhöz.
– Az Isten megáldjon, édes fiam, megvan a biciklim.
– Úgy történt, ahogy mondtam?
– Majdnem… Elkezdtem sorolni a parancsolatokat, s amikor odaértem, hogy “ne paráználkodj”, azonnal eszembe jutott, hol hagytam a kerékpárom.
