Egy idős hölgy megy az orvoshoz:
– Doktor úr, nagyon fáj a lábam, nem tudok járni!
Az orvos megvizsgálja, és azt mondja:
– Hát, asszonyom, ez sajnos elöregedett boka.
Azt javaslom, hogy kicsit pihentesse!
Az asszony hazaérkezik, üvöltözik a férjével:
– Képzeld, drágám, elmondta az orvos, hogy öreg a bokám!
A férj, aki mindig szívesen viszi felesége kedvére a szavát, egy kis idő múlva azt mondja:
– Igazad van, az orvos azt mondta, hogy pihentesd!
Mire az asszony:
– Dehogy pihentem!
Hogy már öreg?
Nem igaz, még fiatal vagyok!
– Hát, ha nem pihenteted, akkor te viszont kiöregedsz, asszonyom!
Hogyan tanult meg a medve olvasni?
Egyszer érkezik egy vándor a medvék földjére, és kíváncsiságból megkérdi a nagy medvét:
– Te medve, hogyan tanultál meg olvasni?
A medve eldönti, hogy mesélni fog:
– Hát, az úgy volt, hogy kimentem az erdőbe, és minden nap néztem a fát, ahol a méhek voltak.
Néztem, néztem, míg egyszer megtetszett a méz íze.
Elhatároztam, megpróbálom, és felmásztam a fára.
Amint megérkeztem, a méhek elijedtek, de egy darabot megtartottam magamnak.
Ott, miközben szopogattam a mézet, olvasni kezdtem a fák számát.
Szóval így tanultam meg!
A vándor csodálkozik, de rákérdez:
– Na de medve, hogy jön ide az olvasás?
A medve mosolyogva válaszol:
– Mert ha el akarod venni a mézet, tudnod kell, hányat fogsz felszámolni!
A szamár és a majom
Egyszer egy szamár és egy majom barátkoztak.
A majom egy nap megkérdezi:
– Te szamár, miért nem becsülik meg a szamarakat?
Mire a szamár:
– Hát, mert te mindig hazudsz!
A majom kicsit mérgessen válaszol:
– Én?
Én sosem hazudok!
A szamár nevetve mondja:
– Tudod, már az is hazugság, hogy sosem hazudsz!
A majom erre pofákat vágott, meglökte a szamarat, és egy kis idő után méghozzá szavainak a súlyát, a szamár elhatározta, hogy megszégyeníti a majmot.
– Holnap fogunk versenyezni, és megmutatom, ki a jobb!
A majom nagyot nevetett, és így válaszolt:
– Oké, de ne feledd, hogy a majom mindig győz!
A bőgőbika és a kiskoca
A falu szélén lakott egy bőgőbika, akit senki sem tudott elviselni a hangos bőgése miatt.
Egyszer elhatározta, hogy megkeresi a mestert, hogy tanítsa meg a csöndességre.
Megtalálta a mesterét, aki azt mondta:
– Fiam, a csöndesség titka az önuralom, és a megfelelő lélegzés.
Gyakorold ezt, és egy hónap múlva gyere vissza!
A bőgőbika hatalmas erőfeszítést tett, és sikerült is elérnie, hogy már nem bőgött olyan hangosan.
Hamarosan jött a kiskoca, amikor a bőgőbika már a legcsöndesebb állat a faluban.
Megnézte és megdöbbent:
– Te bőgőbika, hogy csinálod ezt?
Mindenki azt mondta, hogy nem tudsz csöndben maradni!
A bőgőbika büszkén válaszol:
– Mert tudom, hogyan kell lélegezni!
A kiskoca nevetve mondta:
– Tényleg?
Taníts meg!
A bőgőbika mosolyogva csak annyit mondott:
– Előbb viszont tanulj meg bőgni rendesen!
A varjú és a róka
Egyszer egy varjú ül egy ágon, a szájában egy csodás sajttal.
Alul egy róka nézi, és addig ügyeskedik, míg végül így szól:
– Varjú, gyönyörű galamb vagy!
Milyen szép a tollad!
A varjú büszkén felhúzza magát, és válaszol:
– Valóban, köszönöm, de én nem vagyok galamb, hanem varjú!
A róka pedig folytatja:
– Csodás a hangod is!
Képzelj el egy szép dallamot!
Énekelj nekem!
A varjú boldogan belekezd, de ahogy megnyitotta a száját, a sajt a földre hullott.
A róka gyorsan felkapja, és azt mondja:
– Kösz a zenét, varjú!
De ez nem volt hatalmas előadás!
A varjú nagyon mérges lett, és scak annyit mondott:
– Hát sajnos, tudod, hogy nem mindenki ismeri az előadás titkát!
A feleség és a férj
Egy házaspár ül a tévé előtt, és a feleség hirtelen megkérdezi a férjét:
– Drágám, mit csinálnánk akkor, ha tűz ütne ki?
A férj hirtelen felugrik:
– Azt hiszem, először is le kell futnom a lépcsőn!
A feleség nézi, ahogy a férje lázas tempóban rohan le a lépcsőn, de kineveti:
– Kicsoda mondta, hogy ez a legjobb dolog, amit tehetünk?
A férfi megfordul, és így válaszol:
– Az biztos, hogy én nem maradnék itt a tűzben!
A feleség mosolyogva mondja:
– Hát persze, éppen ezért szeretlek!
Te mindig tudod, hogy mit kell csinálni.
A férje rámosolyog, és ezt feleli:
– Igen, csak nem értem, hogy miért apagja le a lépcsőn!
A kiskutya és a nagymama
A nagymama ül a szobában, amikor a kiskutya odaszalad hozzá, és kéri:
– Nagymama, kérek egy falatot az ebédből!
A nagymama azt feleli:
– De kisunokám, nem szabad enni a vacsoráig!
A kiskutya hunyorogni kezd, majd kicsit huncutul rákérdez:
– De nagymama, nekem is szükségem van valamire!
A nagymama azt mondja, hogy nem ad neki ennivalót.
A kiskutya mérgében megrázta a fejét, és azt mondta:
– Na, ha én te lennék, már rég megkaptam volna, amit kértem!
A nagymama pedig mosolyogva válaszol:
– De szerinted ki nevelne velem téged?
A tréfás horgász
Egy horgász a vízparton ül, amikor észreveszi, hogy egy másik horgász teljesen üres szákot hozott felszínre.
Megkérdezi:
– Te, barátom, mit csinálsz?
Mire a másik:
– Épp a nagy fogásra várok!
A horgász nevetve mondja:
– De hát még csak egy halat sem fogtál!
A másik horgász rámorog:
– De minden nagy fogás előtt meg kell várni, hogy elúszszon a megunt hal!
A horgász felnevet, és végül is ez a szép ebben a horgászásban.
