Egy nyugdíjas bácsi buszozik a városban.
A buszmegállóban megállítja egy fiatalember, és megkérdezi tőle:
– Bácsi, elmondaná, hogy hogyan kell eljutni a központi piachoz?
A bácsi elgondolkodik, majd így válaszol:
– Hát, kedves fiam, először is szedd össze a békéd, aztán várj türelemmel, míg beérkezik a busz.
Ha megérkezett, ne feszengj, csak szállj fel.
Majd figyeld, amikor a busz megáll, és szállj le.
Ha látod a piacot, akkor jó helyen vagy!
A fiatalember hitetlenkedve néz, és megkérdezi:
– De bácsi, ez így nem nagy segítség.
Azt hittem, tud valami pontosabb útmutatót adni.
A bácsi mosolyogva válaszol:
– Az életben fiam, nem az úticél, hanem az út a lényeg!
A rendőr és a mókus
A rendőr áll az utcán, amikor észrevesz egy mókust, aki fát mászik.
Megtetszik neki az állat, és elgondolkodik, hogy megpróbálja megfogni.
Felmászik a fára, de a mókus hihetetlen sebességgel elszedi a fát.
A rendőr csak nézi, ahogy a mókus egyre feljebb mászik, végül megunja, és azt mondja:
– Na jó, ha nem tudom megfogni, akkor legalább előállítom!
Másnap hívja a főnökét, és mondja:
– Főnök, majdnem elfogtam egy mókust a fán, de elmenekült!
A főnök nevetve válaszol:
– Hát rendőr, ha nem tudod megfogni, legalább rögzítsd a bizonyítékokat!
A nagymama és a nagypapa
A nagymama és a nagypapa ülnek a konyhában.
A nagymama megkérdezi a nagypapát:
– Mondd csak, te emlékszel még arra, hogy mikor találkoztunk először?
A nagypapa ránéz és elmosolyodik:
– Persze, hogy emlékszem!
Az volt a legszebb napom!
A nagymama boldogan kérdezi:
– És miért neked, nem tudod miért nekem?
A nagypapa némi gondolkodás után azt feleli:
– Mert elmentük kalácsot venni, a péknél te jól döntöttél, mert hirtelen megkérted a számot, és azóta is együtt vagyunk!
A tanár és a diák
A tanár megkérdezi a diákot:
– Azt írtad, hogy a Nap körül kering a Föld.
Honnan tudod ezt?
A diák ránéz és azt mondja:
– Hát, tanár úr, az apukám mindig azt mondja:
„Fiam, ne keringj annyit itt a környéken, a Nap úgyis csak egyre felkél!
”
A tanár mosolyogva válaszol:
– De fiam, a Föld és a Nap közötti távolság a legnagyobb!
A diák felnőtt fejjel néz rá:
– Akkor az apám egészen biztosan nem tudja, hogy mit beszél!
A boltos és a vega
Egy vega bemegy a boltba, és kérdezi a boltosnál:
– Van önöknél valami, ami húsmentes?
A boltos megszólal:
– Persze, nálunk minden húsmentes, ami üresen van!
A vega csodálkozik, és válaszol:
– Tényleg?
Mert nem tudtam, hogy az üres is étel!
A boltos nevetve mondja:
– Bizony, fiam!
Az üres ételek pont így segítenek a diétádban!
A kéményseprő és a selgő
A kéményseprő megérkezik a házhoz, és elkezd vakarózni kicsit a kémény körül.
Jön a háziasszony, és megkérdezi:
– Jól van, kéményseprő?
Hogy halad a munka?
A kéményseprő sóhajtva válaszol:
– Annyira fáradt vagyok, hogy egy selgőt nem tudnék megfogni!
A háziasszony elképed, és így válaszol:
– Akkor inkább ülj le, és pihenj egy kicsit!
A kéményseprő félve konstatálja:
– Jól van, de ne mondja senkinek, mert a selgők nekem a legfáradtabbak!
A horgász és a piros hal
A horgász ül a vízparton, amikor egy piros hal ugrik ki a vízből.
Bámulja a halat, majd megszólítja:
– Dicsértessék a horgászat!
Önnek csodás színe van!
A piros hal válaszol:
– Köszönöm, de nem tudsz eladni a piacon?
A horgász elgondolkodik:
– Hát, lehet.
De olyan gyorsan úszik el, hogy senki sem venne meg!
A hal mosolyogva mondja:
– De ha lenne elég emberi horgász, talán meg sem bocsátanál!
A szomszédok és a kerítés
Két szomszéd vitatkozik a kerítésről.
Az egyik azt mondja:
– Ez a kerítés túl alacsony, nem is védi meg a kertünket!
A másik szomszéd nevetve válaszol:
– Miért, szerinted ha magasabb lenne, akkor is megóvna a tolvajoktól?
Az első szomszéd még mindig türelmetlen:
– De ha már egyszer megdöntjük, akkor álljon elém valaki, aki be meri látni!
A másik szomszéd mosolyogva mondja:
– Rendben, ha valaki bemászik, hívj be!
De ha a kerítéssel jön, akkor fogok keresni egy végszót!
A mesélő és a hallgatók
A mesélő leül a falu közepére, és mesél a gyerekeknek.
Elmesél egy történetet, majd megkérdezi:
– Na, hát ki szeretne egy folytatást?
A gyerekek mind együtt kiáltanak:
– Mi!
Mi!
A mesélő boldogan folytatja, és azt mondja:
– Szóval a főszereplő egy bájos hercegnő volt…
A gyerekek feszülten hallgatják, de egy kis idő múlva a legkisebb közbeszól:
– Mesélj már egy igazi történetet, nem csak az unalmasat!
A mesélő meglepődve néz, majd elmosolyodik:
– Jól van, végül is nem mindenkinek tetszik az én mesém!
