Egyszer a nyugdíjasok találkozóján Miska bácsi mesélte a többieknek, hogy ő még mindig napi három órát horgászik.
Erre Jóska bácsi megkérdezi:
– És miért három órát, Miska bátyám?
– Hát, mert ennyi idő alatt legalább meg tudom nézni a víz alatti életet, amíg valaki meg nem kérdez, hogy fogtam-e valamit!
Aztán, amikor hazaérkezem, a feleségem már vár, és mondja, hogy „Miska, te mindig csak horgászol, sose vagy itthon!
”.
Én meg azt válaszolom neki:
„De édesem, te is tudod, hogy a horgászás a legjobb dolog a világon, csak haza kellene jönnöm a halakkal is!
”.
Mire ő:
„Hát akkor mit fogsz csinálni, ha a halak nem kapnak?” Végül megöleltük egymást, és elhatároztam, hogy állok a vízpartra, és horgászni fogok – de haza fogok érni halakkal is, mert az már nem is kérdés!
Miért állt meg a nyúl az úton?
Egy nyúl sétál az úton, és egyszer csak megáll.
Az arra járó autós megkérdezi tőle:
„Te nyúl, miért álltál meg?” A nyúl válaszol:
„Mert meg akartam nézni, milyen messze van az árok!
” Az autós egy kicsit meglepődve kérdezi:
„De hát miért nem futottál inkább át?” Mire a nyúl mosolyogva:
„Mert tudom, hogy ha átszaladok, akkor a következő autó már nem áll meg!
”
A medve és a róka
Egy nap az erdőben a medve és a róka találkozik.
A medve azt mondja:
„Figyelj, róka, mi lenne, ha csinálnánk egy versenyt, ki tud gyorsabban elérni a fát?” A róka természetesen elfogadja a kihívást.
Elindulnak, és a róka hamar előrébb jár.
A medve nem adja fel, de a róka egyre csak fut, és végül eléri a fát.
Győztesen felnéz a medvére, aki kicsit kifulladva, de dühösen jön a nyomában.
A róka kérdi:
„Na, medve, miért nem futsz gyorsabban?” Mire a medve:
„Azért, mert nem tudom, miért rohanjak, ha az orromat végig a fűben kell tartanom!
”
A tanár és a diákok
A tanár az osztályban megkérdezi:
„Gyerekek, mondjátok meg, mitől függ, hogy a számok összeadása megkönnyebbül-e?” Az egyik diák jelentkezik, és azt mondja:
„Azt hiszem, a számoktól!
” A tanár csodálkozva néz:
„Hogy jön ez ide?” Erre a diák:
„Hát, ha a számok összeadása megkönnyebbül, akkor azt kell mondani:
„Ne add össze őket, csak a gyümölcsöt!
” Mindenki nevet, a tanár pedig bólogat, tudja, ez csak egy kis logikai játék volt.
A zöldségesnél
Egy ember bemegy a zöldségeshez, és azt mondja:
„Kérek öt kiló krumplit!
” A zöldséges kérdezi:
„Miert éppen öt?” Az ember gondolkodik, majd így válaszol:
„Mert ha hatot kérek, akkor talán nem bírom el egyedül.” A zöldséges mosolyogva mondja:
„Akkor adj inkább kettőt, és a fele utat elviszem!
” Az ember erre meglepődik:
„De hát én nem futok, én csak sétálok!
” Mire a zöldséges:
„Akkor inkább vegyél zöldséget, az segít a futásban!
”
A tűzoltók
Egy tűzoltó meséli a barátainak:
„Tudjátok, miért jó ez a szakma?
Mert sose unatkozom, és mindig lehet valami izgalmasat csinálni!
” Egy másik tűzoltó hozzátette:
„Igen, amikor a lángokkal harcolok, sosem akarnék a kertben fűt vágni!
” A többiek nevetnek, és az egyik megkérdezi:
„Hát akkor hogyan kezelitek a tűzeseteket?” Mire a tűzoltó:
„Egyszerű!
Rátérünk, és azt mondjuk:
‘Hűha, de fű!
’, majd eloltjuk!
”
A postás és a kisfiú
Egy kisfiú megkérdezi a postást:
„�-n mit csinál, ha esik az eső?” A postás mosolyogva válaszol:
„Hát, kedves kisfiam, én szivaccsal járok, így nem ázik el a levél!
” A kisfiú álmélkodva teszi fel a következő kérdést:
„De mi van, ha nem találja sehol a szivacsot?” Mire a postás:
„Akkor örömmel fogadom a leveleidet, és a napnyugta előtt hazamegyek!
” A kisfiú nevet, és azt kérdezi:
„Szóval szivacs nélkül a postás nem tud levélért menni?”
A mérnök és a temetkezési vállalkozó
A mérnök találkozik a temetkezési vállalkozóval, és kérdi:
„Hogy állnak a dolgok most a városban?” A vállalkozó azt mondja:
„Hát, égnek a lámpák, de a temetőben nem adnak el!
A halottaknak már túlságosan elegük lett az örök álmokból!
” A mérnök nevetve válaszolja:
„Hát ha engem megöl, maximum az időt spórolják meg!
” A vállalkozó korábban ilyet hallott, de most már úgyis tudta, ki a legjobb elbánásmóddal!
A kisfiú és az új tankönyv
A kisfiú örömmel fut haza, és megmutatja anyukájának az új tankönyvét.
Az anya tűnődve kérdi:
„Na, kisfiam, mit írtak bele?” A fiú mosolyogva válaszol:
„Azt, hogy a kötelező olvasmányokat mind el kell olvasni!
” Az anya kicsit elgondolkodik, és így szól:
„Hát, ez jó, de miért nem mondták el a tanárok korábban?” A fiú ennyit mondott:
„Mert akkor a könyv nem lenne kötelező!
”
