Az idős bácsi és a villanyszerelő ügyvéd története:
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy idős bácsi egy kis faluban.
Nagyon sajnálta, hogy az asszonyka, akivel egész életét leélte, már sajnos eltávozott.
Egy nap a bácsi felfedezte, hogy a házában van egy kis villanyszerelési hiba.
Gondolta, felhív egy villanyszerelőt.
Meg is érkezett a fiatalember, és nekiállt javítani.
Míg dolgozott, a bácsi összeszedte a bátorságát, és megkérdezte:
– Fiam, ha annyira ügyes vagy a villanyszerelésben, akkor vajon az ügyvédi munkához is értesz?
A villanyszerelő nevetett, majd azt mondta:
– Nem, bácsi, én csak villanyszerelő vagyok.
A bácsi bólintott, de az arcán látszott, hogy nem teljesen elégedett a válasszal.
Pár perc elteltével újra megkérdezte:
– De mondd, ha van egy villany hibám, akkor magához jöhetnék ügyvédként is, hogy jogi segítséget kérjek?
A villanyszerelő, most már kicsit fáradtan, így válaszolt:
– Szó sincs róla!
Én csak villanyszerelő vagyok.
A bácsi még mindig tűnődött, végül azt mondta:
– Tudod, fiam, úgy tűnik, hogy nekem hiába is kellene ügyvéd, ha már a villanyhoz sem értesz!
—
H2 Az utolsó vacsora
Egy vadász meséli a barátainak, hogy az utolsó vacsoráját a felesége olyan kitűnően készítette, hogy örök élmény marad számára.
Elhatározza, hogy elmegy a felesége kedvenc éttermébe, ahol legutóbb vacsoráztak.
Amint belép, a pincér már ismerős neki, üdvözölni is tudja.
Rendel egy kis előételt, majd főételt is, és amikor a pincér megkérdezi, mit kérdesszen az italból, a vadász a tenyereibe néz, és annyit mond:
“Két belsőségest, kérlek, fiatal barátom!
”
A pincér megdöbben, de teljesíti a kérést.
A vadász belemerül a vacsorába, de néhány perccel később úgy érzi, hogy el kell mondania a pincérnek valamit.
Ráeszmél, hogy lehet, hogy nem csak ő van jelen, hanem a kedves felesége is odafent néz rá.
Arra gondol, biztosan készített borsólevest, amit régen nagyon szeretett.
Amikor véget ér az étkezés, a pincér megkérdezi, hogy hogy ízlett neki az étkezés.
A vadász pedig azt feleli:
“Pozicionáljatok a szavaimra!
Két belsőségest a vacsora után!
!
!
”
H2 A kislány és a pocok
A kislány és az apukája kirándulnak a szabadban.
Sétálnak a patakparton, mikor egyszer csak a kislány hirtelen megáll.
Izgatottan mutat egy pocokra.
Az apukája, aki nem állja meg, hogy ne meséljen, azt mondja:
“Nézd, kicsim, ez egy pocok!
A pocok mindig ügyeskedik, elég okos ahhoz, hogy elkerülje a ragadozókat!
” A kislány fellelkesül, és azt mondja:
“Én akkor is ügyes leszek, mint a pocok!
” Az apuka nevetve mondja:
“Akkor nehogy a pókon ülve próbálj falatot elkapni!
”
H2 A székely humor
Két székely utazik, és megállnak egy falusi bolt előtt.
Az egyik kérdezi a másiktól:
“Hát fiam, gyűjtesz te is bélyeget?” A másik pillanatra elgondolkodik, majd azt feleli:
“Én inkább a vasúti kocsikra gyűjtök, mert az sokkal gyorsabb!
” Az első csak nevet, és mondja:
“Hát, ha ezt mondtad volna három hónapon belül, még talán igazad is lett volna!
”
H2 Az öreg és a medve
A faluban egy öreg bácsi él, akit mindenki tisztel, mert a legjobb történeteket meséli.
Egyik este a falusiak összegyűlnek, hogy egy jó kis mesét halljanak tőle.
Bácsi leül, és így kezdi:
“A múlt héten, mikor a mezőn sétáltam, hirtelen egy óriási medvével találkoztam!
Kérlek, ne pánikolj, fiam!
A medve mustrált engem, én meg a káposztámra gondoltam.” Erre az emberek kuncognak, és a bácsi folytatja:
“Ameddig a medve méregetett, én csak annyira próbáltam maradni, amennyire a káposztám egykor megérett!
”
H2 Az orvos és a beteg
A beteg bemegy az orvoshoz, mert nagyon fáradtnak érzi magát.
Az orvos megvizsgálva őt, azt mondja:
“Tudja, van egy módszer, ami segíthet, de el kell mennie a temetőbe.
Mindennap egy percet tölt el a temető kapujában.” A beteg megdöbben:
“Hogy mit mondtál, doktor úr?
Miért kellene a temetőbe mennem?” Az orvos nevetve válaszol:
“Hát, mert ha ott áll, az emberek hirtelen rájönnek, hogy élnek!
Elmúlik a fáradtságuk!
”
H2 A reporterről és a mesélőről
Egyszer egy fiatal riporter elhatározta, hogy eltöltene egy napot a mesélők között.
A mesélők, ahogy mesélni kezdenek, egy különös történetet mond el.
“Múlt hónapban egész éjjel meséltem, a nézők elaludtak, míg én folytattam.
Ekkor ott állt mellettem egy nagy csavarbaj!
” A riporter pedig megkérdezi:
“Miféle csavar baj?” A mesélő nevetve mondja:
“Nézd, ha nem ébrednek fel, nekem aztán nem lett volna probléma!
”
H2 Az öreg barátok
Két öreg barát találkozik a parkban, és kezdik az átlagos napot.
Beszélgetnek a múltról, és az élet nehézségeiről.
Az egyik barát azt mondja:
“Te hallottál a legújabb szülinapi tortáról?
90 gyertyát gyújtottak rajta!
” Másik barát bíztatja:
“Ez szép, de tudod, a legjobb az, hogy ő még mindig figyelmezteti a gyerekeket, hogy az élet csak egy szülinap!
”
H2 A diák és a tanár
A diák bemegy a tanárhoz, és megkérdezi:
“Tanár úr, miért nekem kell mindent tudnom?” A tanár mosolyogva válaszol:
“Mert ha tudod, hogy miért nem tudod, az a tudás már nagyon fontos kezdés.” A diák nem érti, de az órát végigmondja.
Mikor vége a tanórának, a diák mondja:
“Tanár úr, ma tudtam a legfontosabbat:
néha az is tudás, ha nem tudok!
”
