Még a nyugdíjas bácsi is meglepődött, amikor a boltban a vásárlás után elfelejtette, hány darab málnát vett.
Kérdezte a pénztáros, hogy hány darabot kér a szatyorba, a bácsi meg válaszolt:
„Nekem nem kell, nem eszek belőle, csak a gyerekeimnek hozom!
” A pénztáros kicsit meglepődött, és szólt a bácsinak:
„De bácsi, a málnát nem lehet szatyorba rakni, mert összenyomódik!
” A bácsi erre azt mondta:
„Hát ezért hozom a gyerekeimnek, mert tudom, hogy bankba nem fogják elrakni, csak a konyhába!
”
Milyen gyorsan utazik a villamos?
Az öreg néni a villamosmegállóban várja a villamost.
Előtte áll egy fiatalember, aki siet.
Megkérdi:
„Mama, hány perc múlva jön a villamos?” A néni nézi a menetrendet és válaszol:
„Hát, fiatalember, ha jól látom, 10 perc múlva!
” A fiatalember megköszöni, és elkezd telefonozni.
Két perc múlva megkérdezi a nénit:
„Mama, hány perc van hátra?” A néni újra ránéz, majd azt mondja:
„Most már csak 8!
” A fiatalember egy kicsit furcsán néz, mire a néni azt mondja:
„Én az időt nem tudom gyorsan megállapítani, de az, hogy mennyit telefonozik, az biztos, hogy gyorsan megy!
”
A gyógyszer és a kávé
Egy nyugdíjas bácsi sétál a gyógyszertár előtt, amikor meglát egy hatalmas plakátot, amin azt írják:
„Ne feledje, a gyógyszerek a legjobb barátai!
” A bácsi bólint és mondja:
„Tényleg, csak azt nem értem, miért nem hívnak meg kávézni soha!
” Másnap visszamegy a gyógyszertárhoz, és megkérdi a gyógyszerészt:
„Tudnának nekem írni egy receptet a kávémhoz?” A gyógyszerész megdöbben, mire a bácsi folytatja:
„Mert a gyógyszerek a legjobb barátok, de a kávé nélkül sosem találkozunk!
”
A nyugdíjas bácsi a színházban
Elmegy a nyugdíjas bácsi a színházba, és a helyén ülve várja a kezdést.
Egyszer csak a szomszédja oda súgja:
„Bátyó, nem úgy volt, hogy nem fognak többet játszani?” A bácsi mogorván néz rá:
„Én nem tudom, mivel a színházban nem szokás játszani, ha az ember álmos – dörzsölje inkább a szemét, hogy tudjon figyelni!
”
A szamár az orvoshoz megy
A nyugdíjas bácsi elviszi a szamárját az orvoshoz, mert az állat nem eszik.
Az orvos megnézi, és azt mondja:
„Bátyám, szerintem a szamárnak túl sokat beszél!
” A bácsi hüledezve kérdezi:
„Miért, doktor úr?
Mióta tud beszélni a szamár?” Az orvos csak mosolyog, és mondja:
„Tulajdonképpen nem tud, de ha annyit dumál, mint maga, nem csoda, hogy nem eszik!
”
Az elkószált kutya
A nyugdíjas bácsi sétál a kutyájával, amikor az hirtelen elkóborol.
Tizenkét perc múlva végre megtalálja a kutyát egy fára támaszkodva.
A bácsi rákérdez:
„Te meg mit csinálsz itt?” A kutya csak hátranéz és azt válaszolja:
„Már megint kerestelek, hát nem igaz, hogy ennyire leszakadtál?” A bácsi felnevet és mondja:
„Hát, ha neked ennyi időbe telik, nézd meg, a szomszéd sarokban már két új csemetével lettem gazdagabb!
”
A nyugdíjas hobbija
Egy nyugdíjas bácsi úgy dönt, hogy új hobbit keres, ezért elmegy festeni.
A szomszédok észreveszik, hogy minden este újabb és újabb képeket tesz ki a kerítésre.
Kérdezik tőle:
„Bácsi, miért festesz ennyire sokat?” A bácsi megvakarja a fejét, és azt válaszolja:
„Hát, régen mindig arról álmodoztam, hogy többet fessek, mint a feleségem a falat!
”
A legjobb barát
Az öreg bácsi megkérdezi a legjobb barátját:
„Tudod, miért nem megyek a temetőbe?” A barát csodálkozva néz, és válaszol:
„Nem tudom, miért?” Mire a bácsi:
„Mert mindenki ott van, de én nem tudok valamit kérdezni, mikor a feleségem elment!
”
A nyugdíjas találkozó
A nyugdíjasok találkozóján az egyik bácsi meséli a többieknek:
„Tudjátok, tegnap elmentem a piacon, és a feleségem azt mondta, ne hozd el a maradék pénzed, mert az elmúlik!
Én meg mondtam neki, hogy csak a bankban múlik el, de nálam az mindent megélégít!
”
A kerti munka
Egy nyugdíjas bácsi a kertjében dolgozik, és éppen a zöldségeit öntözi.
A szomszédjának meséli:
„Tavaly tavasszal három kiló krumplit ültettem, és most már annyira megnőttek, hogy ki tudom adni az egész kerületnek!
Még sosem volt ekkora termésem!
” A szomszéd belekérdezi:
„Na de bácsi, mit ér a krumpli, ha az ismerőseiddel nem tudsz megosztani egyet sem?” A bácsi nevetve válaszol:
„Hát, ez igaz, de ha eladom őket, legalább a következő év látható lesz!
”
