Az öregember egy nap sétálni indult a közeli parkba.
Miközben a fák alatt bóklászott, észrevett egy másik öregembert, aki a padon ült és a fellegeket nézegette.
Megállt mellette és megkérdezte:
– Milyen szép időnk van, nem igaz?
A másik öreg csak bólintott, majd így szólt:
– Tudod, régen minden évben elmentünk nyaralni.
Most meg már csak a fák árnyékában ülök, és a múltat idézem.
Az első öregember elmosolyodott:
– Hát, én is így vagyok ezzel.
Nem rég még a Móra Ferit olvastam tizenévesen, de most már csak a naptáromat lapozgatom…
– Hát, nekem is van egy barátom, akivel évről évre elmentünk horgászni, de most már ő is csak néz a vízbe – jegyezte meg a másik.
Erre az első öreg feleségül szól:
– Hány évesek is vagyunk mi, öreg?
Erre a másik:
– 75.
– És még horgászunk!
Ki tudja, lehet, hogy most fogunk is!
A másik csak nevetett, és így válaszolt:
– Barátom, már biztos, hogy nem.
De ha te tudsz horgászni, akkor én is jövök!
## A tanár megkérdezi a gyerekektől:
– Ki tudja, mi az a költői kép?
Az egyik kisfiú jelentkezik:
– Igen, tanár úr, az olyan, mint a költői fáradt!
A tanár megdöbben:
– Hogyhogy?
Erre a gyerek:
– Hát, mert mikor a költő fáradt, akkor csak képekben beszél!
## Az oroszlán a dzsungelben sétálgatott, amikor megpillantott egy nyulat.
Mellé lépett és megkérdezte:
– Miért vagy annyira levert?
A nyuszi így felelt:
– Mert az elefántok mindig megvernek, nem tudok elbújni tőlük!
Az oroszlán, aki mindig is a jótét lény volt, azt mondta:
– Ne félj, mostantól én védlek!
Így a következő találkozójuk alkalmával az elefántok ott toporogtak, amikor az oroszlán megállította őket:
– Hé, hagyjátok békén a nyulat!
Az elefántok nevettek:
– Te csak egy oroszlán vagy, mit tudsz tenni?
Az oroszlán mérgében felüvöltött:
– Nem sokat, de abban biztos vagyok, hogy a nyúl most becsületesen fog horgászni!
## Az öreg Pista bácsi a piacon vásárol.
Megáll egy gyümölcsösnél, és megkérdezi a árust:
– Mennyi a kiló dió?
– Nyolcvan forint – feleli az árus.
Egy kis idő múlva megint kérdezi:
– És mennyi a kiló alma?
– Két kiló háromszáz – válaszol az árus.
Rá néz Pista bácsi:
– Miért nem lehet egyszerűen kint hangos szóval kiírni?
– Miért ne lehetne?
– Akkor jó, akkor én kiírom!
Jó pár órát később Pista bácsi a falu buszmegállójában ácsorog, ahol hirtelen megjelenik egy újságíró:
– Rólad írták a helyi lapban, hogy őszintén kedves öregúr vagy.
Pista bácsi:
– A piacon mindenki kínlódik a dióval és az almával, és nem tudják, miért!
Az újságíró nevetve beszél:
– Ezt írd meg, ember, ez egy jó történet!
Pista bácsi:
– Jó lesz, ha a címemben említed a szüleim nevét is!
## Egy kicsi fiúcska megkérdezi az apját:
– Apa, miért olyan zivataros az idő?
Az apja, aki épp a televíziót nézte a feleségével, mosolyogva válaszolt:
– Hát fiam, az istenek versenyt rendeztek, és a mennyből hullik le a víz.
A gyerek elgondolkodik egy pillanatra, majd megkérdezi:
– És a szél?
Az apja kuncogva mondja:
– A mennyből jön a múlt és fújja a jövőt.
A kisfiú fogja a fejét:
– Akkor a nap istenek barátja, mi?
– Igen, a nap örökké felhőket tüntet el – mondta az apa büszkén.
A gyerek elgondolkodva válaszolt:
– Akkor ő nehéz dolgot csinál!
## Házasságkötés előtt egy fiatal pár arról beszélget, mi fog történni, ha gyerekük születik.
A férfi azt mondja:
– Ha fiú lesz, akkor őt Károlynak hívjuk!
A nő gondolkodik:
– És ha lány, mi lesz?
A férfi így felel:
– Az Rózsa lesz.
Erre a férfi előhúz a zsebéből egy papírt és olvasni kezdi:
– Ha fia lesz, akkor Károly.
– Így van
– Ha lánya, akkor Rózsa, mint már beszéltük.
– Igen, a szüleink szerint is!
A nő kérdezi:
– Milyen lesz a kiskutya neve?
A férfi megcsóválja a fejét:
– Így nem tudom, de édesanyám azt mondta, hogy jókokkal neveljük, és sokféle név található a mappa végén.
## A falu szélén egy ember sétál, amikor találkozik a barátjával.
Múltkor a barátja mesélte, hogy elutazik Londonba.
– Ajaj, hiányzol, és elfelejtetted a jelszavadat!
Az ember mosolyogva válaszol:
– Ne félj, barátom, egy jelszó van!
– Mi az a jelszavad?
– Hát, az a szám, amit reggelente a kávém mellett nyomok!
– Kávé mellett?
Mi az?
– Olyan, aminek története van, és nem fogyott el – válaszol az ember, majd elindul tovább.
A barátja nézi, és hirtelen nem tudja megérteni, miről beszélt.
## Az öreg Móric bácsi vakon ül a kávéházban.
Odamegy hozzá a pincér és megkérdezi:
– Móric bácsi, mit kér?
Móric bácsi csak egy pillanatra elgondolkodik, majd azt mondja:
– Hát, egy kávét kérnék, de nem feketébben, hanem tejfölben!
A pincér kb.
tíz másodpercig nézi, aztán kuncogva feleli:
– Hát ezt még soha senki nem kérte tőlem, de beszerzem!
Két hónap múlva találkoznak, és Móric bácsi megint csak azt mondja:
– Pincér, egy kávét kérek, de tejfölben!
A pincér elmeséli a többieknek, mire az egyik kávéházi vendég azt mondja:
– Te, ez az ember hihetetlen!
## Az öregasszony a boltban nézi a tévénézőket:
Egy fiatal lány odamegy hozzá:
– Mama, mi a véleménye a televízióról?
Az asszony azt mondja:
– Hát nézze, fiatalasszony!
Régen hallgattunk rádiót, most meg csak a tévét nézik!
A lány elmosolyodik:
– De ott élő közvetítések is vannak.
– Igen, és sokszor ordítunk is a hűtőből!
Kis idő múlva az öregasszony kezdi megérteni a lényeget:
– Akkor csak annyit mondok:
több mozdulattal az ember eljut a képhez!
## Egy öreg férfi az orvosi rendelő előtt áll.
Mikor már várakozott egy ideje, végre meglát egy fiatal orvost, aki úgy döntött, hogy beengedi.
A férfi belép, és megkérdezi:
– Hát, mit akar kérdezni, doktor úr?
Az orvos elmosolyodik:
– Volt már a holnemvolt cselekedett különös életét?
Az öreg megsimogatja a bajuszát:
– Hát, volt már dátumom, de aztán lett nekem is álmom, amiről nem is tudom, hogy kell-e érteni!
Az orvos csak nézi és azt kérdi:
– És ha mind a kettő?
Az öreg már benne fejezte be:
– Akkor mindent elmondok!
