Miniszterek és államtitkárok ellátogatnak az egyik óvodába, megnézik, hogyan élnek a gyerekeink.
A látogatás végén a kultuszminiszter megjegyzi:
– A gyerekeknek túl nagy az ebédadagjuk, ennek a fele is éppen elegendő.
A kelleténél jóval több játékuk van, takarékossági szempontból kevesebbet kell játékokra költeni.
Másik alkalommal, ugyanez a csapat meglátogat egy általános iskolát.
A látogatás végén a kultuszminiszter ismét megjegyzést tesz:
– A gyerekeknek túl nagy az ebédadagjuk, ennek a fele is bőségesen elegendő.
Felesleges minden iskolának számítógép, elegendő, ha minden másodikban van.
A legközelebbi alkalommal, egy neves büntetés-végrehajtó intézetet látogat meg a kis team.
Mikor a látogatás végére érnek, miniszterünk megjegyzi:
– Itt a raboknak nagyon gyenge a koszt, fel kell javítani, több hús jár nekik.
Újabb konditermet kell nyitni nekik, és lehetővé kell tenni,hogy minden szinten legyen Internet-elérés.
Mire az egyik társa megkérdezi:
– Te viccelsz?
Az ovisoknak, meg az iskolásoknak az ételt felére csökkentetted, a játékot, meg a számítógépet elvetted tőlük, itt pedig a raboknak a lehető legmaximálisabb kedvezményeket akarod adni?
– Dehogy is viccelek, óvodába meg iskolába már nem fogunk járni, de ide még bármelyikünk bekerülhet.
