Az öregember a faluban sokat panaszkodik, hogy már semmi sem jó, a fiatalok sem tisztelik őt.
Az unokája, hogy megvigasztalja, mondja neki:
– Nagypapa, ne szomorkodj, hát majd megmutatom én, hogy mennyire tisztelnek!
Másnap reggel megkérdezi a barátait:
– Sziasztok, tudjátok, ki az öregember, akit mindannyian tisztelünk?
– Hát persze, a nagypapa!
– válaszolják a fiúk.
– Na látod, ő a nagypapa!
– mondja az unokája.
Az öreg boldogan mondja:
– Igen, láthatjátok, hogy még a gyerekek is tisztelnek, hiszen tudják, ki vagyok!
– Ja, nagypapa, tisztelnek, mert várják, hogy mikor mesélsz már egy új mesét, amit még nem hallottak!
Feleség kérdezi a férjét, hogy mit csinálna, ha elveszítené a munkahelyét.
A férj válaszol:
– Hát, talán elmennek több kávézóba, és hetekig szüneteltetem a munkát.
A feleség csodálkozva néz rá:
– Komolyan, csak ennyi?
A férj elmosolyodik:
– Hát, aztán néha megcsinálnám a főzést is, de csak akkor, ha nem túlságosan fárasztóan kellene tennem.
Erre a feleség felnevet:
– Te figyelj, ha tényleg elveszítenéd a munkádat, talán inkább kirúgnál engem, mint hogy főzni kelljen!
A nagymama a templomban megkérdi a papot.
– Képzelje, jó uram, a múlt héten 100 éves lettem!
A pap bólint:
– Isten éltesse, kedves nagymama!
Erre a nagymama mosolyogva válaszol:
– Köszönöm, de én nem is kértem, csak az a baj, hogy mindenki azzal jött, hogy miért nem táncolok.
A pap elgondolkodik:
– Szóval táncolni szeretne?!
A nagymama büszkén mondja:
– Nem, dehogy, csak nosztalgiázni akartam, ahogy a fiatalok táncolnak, a zene meg csak szól!
Két öreg barát ül a padon, beszélgetnek az életükről.
Az egyik megkérdezi a másikat:
– Te, mi lenne, ha most azonnal felugranánk, és futnánk egy kört a parkban?
A másik azonnal válaszol:
– Futni?
Ugyan már!
Én inkább csak álmodozom róla!
– De hát, amikor fiatalok voltunk, mennyit futottunk!
– Igazad van, de azóta annyit öregedtünk, hogy már a futás is álom.
– Na és mit tegyünk?
– Ide figyelj, most helyette üljünk le és mesélj nekem a régi futásaidról!
A hajós kapitány a következő porton egy öreg nénihez fordul.
– Asszonyom, ön nem kíván felszállni a hajóra?
A néni lesütött szemmel válaszol:
– Hát, nem tudom, nem vagyok én már fiatal!
A kapitány kedvesen mosolyog:
– Ugyan már, hát a víz nem öregít, csak ha benne úszik!
A néni elgondolkodik:
– Rendben, de ha már a vízben leszek, szeretném kívülről is látni a hajóra szállást!
A kapitány nevet:
– Hát persze, de akkor is nekem kellett volna úsznom!
A nagypapa megkérdezi az unokáját, hogy honnan szerezi az újságját.
Az unoka büszkén mondja:
– Hát, én minden reggel átmegyek a boltba, és veszek neked egyet!
A nagypapa elmosolyodva válaszolja:
– Nagyon ügyes vagy, de mondd, elmondanád, hogy mostanában mit olvasol a legszívesebben?
Az unokája rávágja:
– Hát, az internet sok mindenre tanított meg, csak az újságok már unalmasak!
A nagypapa felnevet:
– Szóval akkor te már nem is olvasod őket?
– Hát, nem, időt spórolok veled, elmondom majd, ha őszintén is érdekelne!
A vénasszony felfedezi, hogy a lábai gyengülnek.
– Na, már ez is eljött!
– motyogja magában.
Egy fiatal lány odamegy hozzá:
– Mi a baj, néni?
– Hát fiatalom, látod, a lábaim már nem bírnak.
– Hát, nagymama, még van időd az egészségedre!
– Most már mindegy, már régen elfáradtam!
A lány ezután mondja:
– Ne csüggedjen, néni, nézze a jövőt, nem számít, hogy hány éves!
A néni erre:
– Hát, ha már jövője van, talán elmenekülök a megmaradó lábaimmal!
A barátok a szökőkutat csodálják a város közepén.
Egyikük megjegyzi:
– Hát, ez a szökőkút elég öreg, nem?
A másik nevet:
– Igen, de még mindig működik, ahogy régen!
Az első barát elgondolkodik:
– Ja, de milyen idősebb, a víz már nem olyan friss, mint volt.
A másik feleli:
– Ne légy ilyen pesszimista, legalább még mindig felfrissít minket, igaz?
Mire az első hozzátette:
– Igaz, de inkább kezdjünk el itthon élni, mert így vénülünk el mi is!
A kislány megkérdezi a nagypapáját, hogy mi a kedvenc játéka.
A nagypapa mosolyog:
– Hát, aranyom, én már nem játszom, de ha játszanék, talán a sakkot választanám.
A kislány csodálkozva kérdezi:
– Miért?
– Mert abból lehet legjobban taktikai érzéket tanulni!
A kislány felkiált:
– Akkor azért ragaszkodsz a sakkozáshoz, mert mindig nyerni akarsz!
A nagypapa nevetve válaszol:
– Dehogy, csupán azért, hogy tanuljunk a nagyoktól!
Két öregember ül a kávézóban, amikor az egyik így szól a másikhoz.
– Te, már megint elkéstél!
– Mivel?
– Hát a szokásos gyógyszereiddel!
– Tudod, saját időmeltél űzök, és már tudod, hogy le kellene cserélnem ezeket a gyógyteákat!
– Miért, jót tesznek?
– Igen, de ahhoz már elég öreg vagyok, hogy megértsd a különbséget!
– Igazad van, de talán cserélhetnénk tapasztalatainkat is!
