Sára férje, Jakab néhány napig kómában fekszik.
hűséges neje mindíg mellette virraszt.
Egyik éjjel Jakab magához tér; int a feleségének,hogy hajoljon közelebb.
– Drága Sára – mondja – te mindíg kitartóan mellettem voltál, akkor is, amikor kirúgtak az állásomból, amikor az üzletem csődbe ment, amikor meglőttek, amikor elvették a házunkat, amikor az egészségem kezdett odalenni.
Te mindig velem voltál és mellettem álltál.
tudod, mit gondolok?
– Mit, kedvesem?
– kérdi a hű nej.
– Azt gondolom, hogy kurvára nem hozol szerencsét.
