A gyermekkor tele van ártatlansággal és csodával, amelynek köszönhetően a csemeték gyakran váratlan és meglepő dolgokat mondanak ki. Ezek a mondások időnként olyan érzéseket keltenek a szülőkben, hogy a hideg futkos a hátukon. Mindezt a gyerekek naivitással és ártatlansággal ejtik ki, számukra természetes, amit mondanak.
1. Meglátogattuk a dédnagymamát, aki az ország másik felében él, a 3 éves kislányommal. A kislányom elkezdte nézni a régi családi fotókat, és örömmel felkiáltott, amikor meglátta dédnagymama fotóját: „Jééé, ez a néni lakik a szobámban. Imádom őt.” Ezt a fotót először látta a lányom.
2. 4 éves kisfiam egyszer csak a hasamra tette a kezét, és mondta: „Anya, van egy baba a hasadban.” Azt mondtam neki, hogy ez nem lehet, de ő csupán legyintett. Néhány nap múlva megcsináltam egy terhességi tesztet, ami kiderült, hogy tényleg várandós vagyok.
3. Mesét olvastam a másfél éves kisfiamnak a szobájában, amikor hirtelen elkezdett integetni a kiságya irányába: „Szia.” Ekkor a játéka, ami az ágya felett lógott, elkezdett forogni és zenélni.
4. Nagyapám gyakran fütyörészett egy saját dallamot, amit gyerekkoromban gyakran hallgattam. A kislányom először nem találkozott vele, de hirtelen elkezdte dúdolni azt a dallamot, amit sohasem hallott korábban.
5. Az éjszaka közepén arra ébredtem, hogy a 3 éves kisfiam az ágyam mellett áll, és azt suttogja: „Amikor nagypapa voltam, volt egy modellvasutam.”
6. Egyedül ült a 3 éves gyermekem a fürdőkádban, amikor hirtelen a kád másik végére mutatva mondta: „Anya, mondd meg annak az embernek, hogy menjen el onnan!” Ezután elkezdett sírni.
7. Képzeletbeli barátom volt a kisfiamnak, akivel gyakran beszélgetett. Egy nap azt mondta, hogy a barátja szerint Victoria-ban fogunk lakni. Nem gondoltunk soha a költözésre, de néhány évvel később a férjem Victoria-ban kapott állást, így odaköltöztünk.
8. Vigyáztam az 5 éves unokámra otthon, amikor hirtelen megkérdezte: „Ki az az ember, aki a folyosóról néz minket?” Odanéztem, de nem láttam senkit, de egyedül élek, vagy legalábbis elvileg.
9. Amikor beköltöztünk az új házunkba, a kislányom egy reggel a konyhában a szekrény tetejére mutatott, és azt kérdezte: „Anya, miért ül az a férfi a szekrény tetején és miért nem ül inkább egy széken?”
10. Minap kirándultunk a kisfiammal a város széli erdőben. Teljesen egyedül voltunk, és a csend egészen hátborzongató volt, amikor a kisfiam hirtelen azt suttogta: „Az erdő áldozatot követel.”
11. Az 5 éves kislányom egyszer csak megölelt, és azt mondta: „Te vagy a legjobb anyuka, aki valaha volt nekem.” Azt feleltem: „Köszönöm, de valójában én vagyok az egyetlen anyuka, akit valaha ismertél.” Erre ő: „Nem, mert te vagy a harmadik anyuka, de téged szeretlek a legjobban.”
Facebook Messenger
